Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 9. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 • 123

Az egercsehi bányászok életkörülményei 1907—1946 Az Északi-Középhegység vidékén a bányászat több évszázados múltra tekint vissza. A terület gazdasági felemelkedésében élenjártak a nógrádi és borsodi medencék. Az ipari kapitalizmus, a szén- és vasipar itt együtt fejlődtek, egymásra épültek. A két iparosodott medence közti területen — Heves megye északi részén — a XIX—

XX. század fordulóján létesült egercsehi bánya jelentős változásokat okozott. E változások arányait szeretnénk bemutatni néhány számadattal. 1. táblázat Sorsod-, Heves-, Nógrád megyék ipari- és bányász népessége

1 Kereső 93 497 110 114 106 802 Eltartott 144 958 169 586 154 715 Összes 238 455 279 700 261 517 Bányászat és kohászat (fő) Kereső 5 687 893 6 441 Eltartott 11 108 1 860 11 942 Összes 16 795 2 753 18 383 Bányászkeresők a keresőnépesség %-ban Bányászatból élők az össznépesség %-ban Ipar (fő) Kereső 6,08 7,04 14 801 0,81 0,98 14 509 6,03 7,02 20 420 Eltartott 27 522 22 894 30 260 Összes 42 323 37 403 50 680 Ipari keresők a keresőnépesség %-ban Bányász- és ipari keresők a keresőnépesség %-ban 15,8 19,1 13,1 13,9 19,1 25,1 Az I. táblázatból megállapítható, hogy 1910-ben Heves megyében a bányászatban dolgozók aránya az összes keresőhöz képest nem éri el az 1%-ot sem, csak 0,81%. Ezzel szemben Borsodban ez az arány 6,08%, míg Nógrádban 6,03%. Heves megyében a bányászatból élők (keresők+eltartottak) viszonya a megye összes lakosához mérve még mindig nem egészen 1%, pontosan 123