Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

A Barátság, majd a Gyöngyösi Barátság — az SZDP lapja •— is sok közművelődési tárgyú cikket írt. Két folyóirat pedig a Fiatal Magyarok és a Mátravidék kizáróan művelődési lapnak tekintette magát.

15 A Fiatal Magyarok első számában megjelent bevezető cikk még radikális hangon fogalmaz: ,,Erdekei bennünket a magyar színjátszás és a filmgyártás évtizedek óta vajúdó beteges tünete." A letűnt rendszer kultúrpolitikáját pedig így kárhoztatja: „Minduntalan visszatérő jelensége volt a magyar életnek, különösen a vidéki színjátszásnak az üres és lélektelen — nyersen szólva — melléfecsegő, limonádé-tevékenysége. Isten tudja, hányszor éreztünk végtelen keserűséget, nehéz undorral vegyes kiábrándultságot, amikor kénytelen-kelletlen végigszenvedtünk üresen puffogó, iredenta szólamokkal zsúfolt. . . szenzációsnak kürtölt átlag próbálkozásokat, amelyeken bizony rajtuk érzett a mesterkéltség, erőszakoltság verejtékszaga. Szégyenletesen és fájdalmasan kevés részünk volt élménytadó, örökre szóló mester'művekben.,"

16 A sorok nemcsak a múlt rendszer kultúrpolitikai,,igényességének" megsemmisítő kritikáját adják, hanem azt is érzékeltetik, hogy ilyenekre soha többé semmi szükség. Ugyanitt olvashatjuk a Magyar művészek (Országos) Szabad Szakszervezete keretében létesített filmosztály határozatát, amely az egyes színészek által játszott (fasiszta) filmek vetítését eltiltja, továbbá közli azokat a filmeket, amelyeket a közeljövőben országszerte műsorra tűznek a mozikban: Nagy Péter, Potemkin (Patyomkin) cirkáló, Rettenetes Iván, Párttitkár, stb. A Mátravidék állandó rovata a Heti Krónika költőkről, írókról tudósokról és Gyöngyös történelmében korábban szerepet játszó, kiemelkedő magyar férfiakról közölt ismertetéseket. Életre hívta a Mátravidék Irodalmi Kört,amely a város és a környék első demokratikus szellemű irodalmi köre volt.

17 Cikkei között szerepelt ,,A népszínmű" a „Magyar hangszerek" ,,A nép művészei" és olyan népszokásokat mutatott be, mint a húsvéti és magyar lakodalmi szokások. A környék múltjával az április 27-i, „Kossuth Lajos Parádfürdőn" című írás foglalkozott. A lap a következő év januárjában elsőként hirdetett itt paraszti tárgyú népszínmű, vers és villám tréfa írására pályázatot.

18 A bemutatott idézetek alapján is láthatjuk, hogy Gyöngyösön a demokratikus pártok, szervezetek, intézmények egyaránt részt kértek a közművelődés eszmei, gyakorlati vezetésében és megvalósításában, s igyekeztek ezekről újságaik hasábjain beszámolni. A kultúrforradalom jellemző vonásai korán és egyre világosabban felismerhetővé váltak Gyöngyösön. A koalíciós politikai viszonyok eleve „megosztották" a törekvéseket, s ez az erőviszonyokban is érződött. Ám a demokratikus szellemű fellendülésben — a forradalmi fejlődéssel párhuzamosan — a közművelődés magával ragadó hullámai között mindenkor kiemelkedett az MKP helyi szervezetének (együtt a MADISZ-szel) határozott iránymutatása.

19 Kulturális téren a „ki melyik oldalon áll?" kérdés viszonylag korán, 1945 tavaszán kirajzolódik, majd eldől. Például a KALOT, az egyik legerősebb műkedvelő, jobboldali táborhely csatlakozik az FKGP-hez.

20 A KALOT 1946 októbere után megszűnt, mert a „gyöngyösi katolikus diákok fegyveres összeesküvése után a haladó fiatalság követelésére elveszítette működési engedélyét".

21 A néhány, volt legényegyleti fiatal a városban működő egyéb műkedvelő csoportban kapott helyet a további munkára.

22 A demokratikus kultúrpolitikai nézeteket elvi következetességgel a két munkáslap terjesztette. A Gyöngyösi Néplap 1945 január 6-án még gr. Teleky Gézek a VKM miniszterét idézi: ,,Igazi kultúrát akarunk teremteni és legfőbb célunk, hogy Magyarországon minél kevesebb félművelt ember legyen."

23 Akkor 98