Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában Nemzetségi és birtoktörténeti kép Ivád község

1 1321-ben lép a történelembe. A birtok addig ahhoz a királyi birtokhoz tartozott, mely a pétervásári járásban Erdőkövesd, Ivád, Nádújfalu és Pétervására községekből állott s a várispánság korában egy birtoktestet képezett. A birtok a XIII. században több más faluval együtt az Ákos-nembeli Ernye bán tulajdonába jutott, kinek utódai 1321-ig voltak urak ezen a területen. Mivel azonban az Ákos-nembeliek Róbert Károly ellen felkeltek, elveszítették birtokaikat s azokat, köztük Ivádot, a király Széchenyi Tamás erdélyi vajdának adta.

2 Ivád nem lehetett valami jelentős hely, valószínűleg csak néhány házból állott. A pápai tizedszedők számadásai sem emlékeznek meg róla, tehát papja sem lehetett. A következő században kerül ismét elénk ,,Iwagh" helynév alakjában s ekkor egyben megismerkedünk az Ivádi családdal is. A család két tagja: Ivágyi János és Zsigmond (Johannes de Iwagh, Sigismundus de Iwagh) a dománházi birtok beiktatásakor mint királyi emberek szerepelnek.

3 Honnan való az Ivádi család, nem tudjuk. A családi hagyomány erdélyi származást is emleget, de ezt a források nem támasztják alá, 1202-ben ugyan, mikor Richárd aradi prépost kérésére Imre király megerősíti és felsorolja az aradi egyház birtokait határaival és szolgáló népével együtt, Homorok községnél (Villa Humorok) szerepel Iuad nevű „currifer" négy testvérével (Iuad cum quatuor fratribus), de ebből a névhasonlóságból más adatok híján nem lehet következtetést vonni.

4 Az ,,Ivágyiak" tehát először 1456-ban szerepelnek, mint királyi emberek, vagyis a király által kiküldött nemesek. Nem bizonyos, hogy az Ivádiak kinn laktak Ivádon, mert a XVIII. század elejéig minden Ivádiról mint pétervásári lakosról tudunk. Ivád eddig az időig mindvégig mint Pétervásárhoz tartozó puszta szerepel. Mégis lehetséges, hogy az Ivádiak a XV., sőt a XVI. század közepéig is Ivádon kinn éltek s Ivád csak Eger ostroma idején, e vidék akkor történt elpusztítása folytán vált lakatlanná. Az 1555. évi török adókönyv mindenesetre 3 elhagyott házat sorol fel Ivádon, amelynek lakói régen elfutottak.

5 Talán akkor húzódtak be az Ivádiak is a biztosabb védelmet nyújtó Pétervásárára s innen művelték nem nagy kiterjedésű szántóföldjüket. Á mai ivádi területből mindössze 480 kh. van szántóföldi művelés alatt, s mint a XVIII. századi tanúvallomások mondják, e szántó legnagyobb részét az ivádiak erdőből irtották, s úgy véljük, a későbbi szántóterületnek csak 1/4 része, tehát 5