Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Csizmadia Andor: Ivád község és az Ivádiak a feudális kor hanyatló szakaszában • 5

Több elágazása is lett az ügynek. Ivádi Gábornak arra a fundusára, melyen Szekeres Mihály számadó juhásza lakott, I. Bialos András, I. Tamás Imre, I. László Antal és I. Sulyok János rátörtek, Szekeres Mihályt megverték és megpofozták. Ivádi Gábor ezért hatalmaskodási pert indított 1832-ben nevezettek ellen is, akiket a vármegye törvényszéke megidézett, de mivel az idézéskor nem tartózkodott otthon, Zay Ferenc esküdt Halász Józsefivádi ,,pálczás bíró" jelenlétében felszögezte az idézést lakóházuk ajtajára.

94 Csak 1840-ben állapítják meg a tényállást. E szerint Ivádi András, Imre, Antal és János Szekeres Mihály házánál borozgattak. Borozgatás közben Öszszeszólalkoztak, s eközben előbb I. Antal Szekeres Mihályt pofon ütötte, később pedig I. András a lóca alól kihúzott egy fejszenyelet, átadta Imrének és Jánosnak. Imre a kezébe fogta s ezzel Szekerest megütötte. A vármegyei törvényszék I. Jánost 1 hónapi, Antalt 3 heti, Imrét és Andrást 2—2 heti vasban, böjttel és közmunkában töltendő fogságra ítélte. Ezenfelül János és Antal 17 Ft fájdalomdíjat is fizettek Szekeresnek.

95 1838-ban I. Kukla Ignác betört Ivádi Gábor juhakoljába, elvitte onnan legjobb juhát. Mikor pedig nála felismerték a juhot és visszavitték, I. Gábor juhászát megfenyegette. Az idézést most, 1839. augusztus 29-én Zay Ferenc esküdt szögezte fel Ns. Ivádi Antal hadnagy és Forgács József Ivád község bírája jelenlétében. A peres iratok között azonban csupán Ivádi József Gergely és fiai elleni ítélet található. József Gergely már nem érte meg a per végét, 1843-ban meghalt. A tíz évig húzódó perben végül is 1843. december 7-én hoz ítéletet a törvényszék. József Geczi két fiát hatalmaskodásban elítélték. Kötelesek voltak megfizetni 12 vft. kárt, 90 Ft perköltséget s végül még a hatalmaskodásért fejenkint 100 Ft-ot kitevő büntetést. A faluban azt mondják, ekkor szegényedett el a József-had.

96 A Hegyi-had előretörése Ez az idő hozza magával a Hegyi-had teljes megerősödését és a többi hadak elé törését. A Hegyi-had, mint már láttuk, a század második felében azzal, hogy János (született 1766-ban) főszolgabíró lett, előnyös pozíciót vett fel. Ez a pozíció birtokban még nem mutatkozott, mert az 1788. évi birtokösszeírás szerint ennek a Jánosnak 43 kat. hold szántója volt, szemben a Sulyok-had ősének s a címerszerző György egyenes leszármazottjának, Gergelynek 78 holdjával. De míg a Sulyok-hadbeliek rendkívül szaporodtak, a Hegyi-hadban négy generáción keresztül legfeljebb egyszer két fiú születik, így a birtok aránylag nem aprózódik. A Hegyiek emelkedése most kezdődik azután nagyobb mórtékben. I. Hegyi János és Mártoni Teréz házasságából 1792-ben születik Gábor, aki 1809—11. években apja nyomdokain elvégzi az egri joglíceumot.

97 Apja 1802-ben a grammatikai iskolába lépő fiú részére a vármegye útján ösztöndíjat kér.

98 1803-ban az eminens I. Gábort újból ajánlja a megye ösztöndíjra.

99 Végzettségének megfelelően apja örökébe lép. 1814-ben vármegyei aljegyző lesz.

100 Ugyanez év április 4-én tesz esküt, amikor is kihirdetik a Pesten szerzett ügyvédi diplomát. 101 1822-ben táblabíró.

102 1823-ban hal meg I. János (Gábor kéri atyja után a halálozási negyed kiutalását).

103 Még ez évben pályázik a mátrai járás főszolgabírói állására. A tehetséges fiatalembert — atyja érdemeire való tekintettel is — 1547 szavazattal a vele konkurrens Kovács József 415, Fejér István 17 és Utassy Mátyás 2 szavazatával szemben, 24