Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

KÖZLEMÉNY - Szecska Károly: Adalékok az egri szocialista közalkalmazotti szakszervezeti mozgalom történetéhez (Az 1918/19-es forradalmak és az 1944—1948 közötti népi demokratikus forradalom időszakából) • 114

iskoláinak számát növelni, az Akadémia azon túl kulturális és szociális téren is messzemenő célokat szolgál azáltal, hogy a közigazgatás iránt érdeklődő munkás társadalom számára módot és lehetőséget ad ilyen irányú tanulmányok folytatására, majd a demokratikus közigazgatásban való elhelyezkedésben."

e3 A Munkásakadémia ismeretlen okokból nem indult meg. 1945. novemberében Egerben a miniszterelnökség rendelete értelmében közigazgatási munkás tanfolyam indult. Célja a haladó szellemű munkásoknak közigazgatási kiképzése, illetve a már munkában levő köztisztviselők demokratikus szellemű átképzése. Az egri tanfolyam 50 fővel kezdődött el november 10-én. A hallgatók nagy része szakszervezeti tag, munkás volt és 6 hónapon keresztül tanultak. A tanfolyam elvégzése után képesítő vizsgát tettek, utána közigazgatási pályára léphettek.

64 A tanfolyem záró vizsgái 1946. március végén voltak.

65 Ezt követően megindult néhány hasonló tanfolyam. A munkás és paraszt származású egyének beállítása a közigazgatásba előzménye volt az 1949—1950 évben meginduló folyamatnak, amikor is a megyében százával kerültek munkás és paraszt származású személyek közalkalmazotti munkaterületre. A felszabadulás óta végbement politikai, gazdasági és társadalmi változások az államapparátust sem hagyták érintetlenül. A demokratikus irányú fejlődés magával hozta az államapparátus szervezeti és személyi átszervezését. Ennek egyik megnyilvánulása az önkormányzati és állami alkalmazottak közötti különbségek megszüntetése, az egyes önkormányzati alkalmazottak állami alkalmazottá való átminősítése volt. Ezáltal az a különbség, amely eddig az állami alkalmazottak és a városi, vármegyei önkormányzati alkalmazottak viszonyában fennállott megszűnőben volt. Ezért indokolt volt, hogy a különállást szakszervezeti területen is megszüntessék és létrehozzák a közalkalmazottak egységes szakszervezetét. Erre viszont csak a proletárdiktatúra győzelme után került sor. Az egyesítési kongresszus 1949. október 16-án ment végbe. A Magyar Közalkalmazottak Országos Szabad Szakszervezete és a Városi, Vármegyei és Községi Alkalmazottak Országos Szövetsége fúziójából létrejött a Magyar Közalkalmazottak Országos Szakszervezete. Az egyesülés jelentősége a következő volt: a belső reakció az egységes szakszervezetben kisebb mértékben tudott romboló munkát kifejteni, mint az eddigi különálló szervezetekben, lehetővé vált a hivatali munkamozgalom kibontakoztatásának meggyorsítása, a tagság szakmai és ideológiai nevelése könnyebbé vált, az érdekvédelem, az egységes fizetésrendezés előtt álló akadályok száma csökkent. 1949. október elején Egerben is egyesültek az MKOSZ és a VAOSZ szervezetek.

66 Ezzel új szakasz kezdődött a helyi közalkalmazotti mozgalom történetében. JEGYZETEK Az egri közalkalmazottak szocialista szakszervezeti mozgalmának történetéről mindkét tárgyalt periódusból rendkívül kevés levéltári forrásanyag maradt fenn. Ezért az 1918—19-es időszakot elsősorban a korabeli sajtó, az 1944—48-as periódust pedig a nemzeti bizottsági, a képviselőtestületi jegyzőkönyvek és a korabeli sajtó alapján tudtuk felvázolni. A forrásszegénység az oka annak, hogy közleményünkben adalék szintjén foglalkoztunk a témával. 1. Egri Újság, (EU) — A megyeszékhely lakóinak száma ebben az időszakban már majdnem 30 000 fő volt. Ebből a közalkalmazottak létszáma családtagjaikkal együtt 1500 főre tehető. 122