Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)
TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95
Sajnos akadályok továbbra is adódtak, de nem voltak olyan jelentősek, hogy alapjában ingatták volna meg az ismeretterjesztés szép eredményeit. Előfordult olykor, hogy az előadások iránt csökkent az érdeklődés. Ilyenkor gyenge szervezés előzte meg az előadásokat. Máskor egy-egy előadást többször elhalasztottak. Kevés volt még ekkor az egyes foglalkozási rétegek érdeklődésének megfelelően összeállított tanfolyam vagy előadás. Az ügyvezető a vármegyei feletteséhez küldött, 1946. április 12-én kelt jelentésében az olykor lanyha érdeklődés okait a következőkben látta: „Elég sűrűn tartanak itt műkedvelői színi előadásokat hajnalig tartó tánccal egybekötve. . . s ezeknek van közönségük is — az ismeretterjesztő előadásoknak azonban nincs." — A könyvtárak Tekintélyes szerep jutott az ismeretterjesztésben a könyvtáraknak. A könyvtárügyet azonban itt is új alapokra kellett helyezni. A város valamennyi lakójának rendelkezésére álló kölcsönző könyvtárat kellett nyitni, s az olvasók kezébe adni a demokratikus könyvkiadás legfrissebb könyveit, hogy a tudatformálás, a demokratikus eszmék terjedése minél sikeresebb és átfogó lehessen. Az említett, 1945-ben nyitott könyvtárak már ezeket a célokat szolgálták. Az 1944-ig működött gyöngyösi könyvtárak anyaga a MADISZ, a SZIM és a MSZMT tulajdonába került. A ferencesek kolostori könyvtára egyházi tulajdonban maradt. Egyéb szervezet, új egyesületek és az iskolák korábbi könyvtári anyaga a fenntartók hatáskörébe tartozott és ún. zárt könyvtárak voltak. A Levente, a Kaszinó és néhány korábbi szervezet selejtes, fasiszta, irredenta könyvállománya 1945 áprilisában a zúzdába került. A városi népkönyvtár szervezése 1948 decemberében kezdődött. Könyvei nagy részét az 1945-óta megjelent magyar kiadású (SZIKRA) könyvek adták. Szintén decemberben alakult a városi szakszervezeti könyvtár is. A szabadművelődési tanács szorgalmazására rendszeressé váltak az irodalmi előadások 1946 tavaszától. Az irodalmi köri összejövetelek kezdetben a református egyházközség tanácstermében, 1946 őszétől a gimnáziumi tanárok közreműködésével a népkönyvtár helyiségében voltak. 48 Szeptemberben az MSZMT segítségével a Vahot Irodalmi Kört, az MKP javaslatára pedig a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezete Gyöngyösi Irodalmi Körét indították útjára a gimnáziumi tanárok. Itt szólunk a városi levéltár szerepéről, sorsáról is. 1944-ig a város gazdag történeti levéltára zárva volt a lakosság elől. 1944 őszén, a „hátratelepüléskor" a levéltár jelentős része megsemmisült. A töredék anyag sorsa 1945-óta állandóan foglalkoztatta a városvezetőket. 49 Végre 1948-ban, a centenáriumi ünnepségek idején rendezett kiállításon bárki megnézhette a megmaradt, becses levéltári gyűjteményt. (A gyűjtemény ezután is tovább kallódott, amíg 1950/1952-ben véglegesen az Egri Állami Levéltárba került.) — A kiállítások A felszabadulás utáni első jelentős kiállításra a Gazdasági Egyesület helybeli tagjainak közreműködésével került sor 1946. augusztus 20-án. Nemcsak termeivények, hanem különféle mezőgazdasági eszközök és kisgépek is a látogatók elé kerültek, hogy népszerűsítsék a gépi munkavégzéssel elérhető jobb 103
