Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 8. (Eger, 1979)

TANULMÁNYOK - Misóczki Lajos: Gyöngyös város közművelődése 1944—1948 • 95

vallásos, hanem világi szemléletű, demokratikus világnézet segítségével kép* zelte el. Hiányosságai ellenére is jelentős előrelépést jelentett a tanács megalakulása, s éppen ezért nyilatkozott elismerően a Gyöngyösi Néplap is. Az alakuló ülés jegyzőkönyvében lefektetett célok szellemében látszatra több olyan közvetlen törekvés volt, amely már a Parasztszövetség céljai között is szerepelt; népfőiskolák, színjátszás, stb. De lényegesen újat is kezdeményezett, például gazdaszemináriumok, üzemlátogatások (a munkás-paraszt szövetség látványos, gyakori példái), tanulmányi kirándulások, utazások (az országjárás elődje), amelyek sokféle lehetőséget tartogattak az ismeretterjesztéshez. Számolt a helyi adottságokkal, ebből eredően reálisan tervezett. Fontosnak tartotta a „nemzetpolitikai" ( = munkás- és parasztpolitikai), erkölcsi, egészségvédelmi követelményeket az ismeretterjesztésben. A tanács megteremtette működéséhez a személyi feltételeket is. Előadóul Havas Mihályt, Bán Imrét, Sályi Jánost (valamennyien tanárok), titkárnak dr. Tóth Istvánt (orvos) és dr. Hontert Rezsőt (gimn. tanár) választotta meg, a többi alapító tagot pedig jegyzőkönyvileg ismerte el. Ugyanekkor Havas Mihályt (az áll. polgári leányiskola igazgatója) megtette Gyöngyös város szabadművelődési ügyvezetőjévé.

36 A Gyöngyösi Néplap újabb cikkben foglalkozott a tanáccsal és terveivel. Szólt arról, hogy a „mindennapi életre nevel, tehát olyan ismereteket terjeszt, amelyek könnyebbé teszik a mindennapi munka elvégzését."*

1 Feltehetően azért szimpatizált később is a kommunista helyi lap a szabadművelődési tanáccsal, mert kispolgári fogantatása ellenére nem vált a jobboldal fészkévé. Vezetőségében egy baloldali érzelmű kisgazdapárti, három kommunista, két szociáldemokrata és öt pártonkívüli volt. A tisztségviselők rátermetten látták el a feladatukat. A vezetőség tagjai végig (1948/1949) ugyanazok voltak. 1947. február 1-én beválasztották Bognár Pált (tisztviselő), aki a vidéki kapcsolat ügyeit intézte. A tanácskozásokon olykor Gyöngyössólymos, Atkár, Nagyréde, Gyöngyöshalász és Vámosgyörk községi elöljáróságának küldöttei is megjelentek. A negyedévenkénti beszámoló üléseken határozatokat, döntéseket hoztak, a havonkénti megbeszéléseken gyakorlati kérdésekről tárgyaltak; három év alatt nyolcszor a színház, hatszor a zeneiskola, ötször a múzeum, négyszer pedig az egységes, városi könyvtár megteremtésének kérdésével is foglalkoztak. Tárgyaltak a városi nagy levéltár és a kolostorkönyvtár sorsáról is. Első alkalommal ez a tanács foglalkozott a mátrai üdülők köz művelődési kérdéseivel.

3 8 4. A népművelés gyakorlata — Előadások, szakkörök, tanfolyamok Az ismeretterjesztő tevékenység a kibontakozó demokratikus kultúrforradalom egyik fontos kérdése volt. A népművelési tanács sokat tett az ismeretterjesztés népszerűsítéséért — irányította és szervezte. Az 1945—-1947-ig terjedő időben az ismeretterjesztési formák között leggyakrabban az előadásokat, az előadássorozatokat és az ankétokat találjuk. 1946-tól növekedett az oktatófilmekkel kísért előadások száma. A társadalomtudományi és a természettudományi előadások egyaránt szerepeltek. Az előadásokat a pártok és az egyesületek szervezték. Az előadások során .,,A hitlerizmus útja a katasztrófáig" című történeti ismertetés nyitotta az 1945. augusztus 25-i pártnapot. Az MSZMT az előadásait 1946 márciusától már minden vasárnap megtartotta.

39 Az irodalmi témájú előadások különösen kedveltek voltak. Kiemelkedett az 101