Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5

ján hozott végzést foglalják jegyzőkönyvbe és következő úriszéken olvassák fel. Ha valamit az uraság ebben javítani akar, akkor azt ott tegye. A hajdúk munkájában és a levelek hordásában, a"vármegye erre vonatkozó^ eddigi rendelkezéseiben és a város szokásaiban az uraság nem kíván változtatni. Azt viszont kívánja, hogy a bíró és a tanács olyan rendet tartson, hogy abban semmi hátramaradás, vagy személyválogatás ne történjék. Ügy rendelkezik, hogy a hajdúk feladatukat a köz érdekében lássák el maradéktalanul. A negyedik hajdú lóval való szolgálatát nem engedi. Az elbitangolt marhákra vonatkozóan az ország törvénye és a vármegye rendelkezése szabott törvényt, ennek kell érvényt szerezni. A bitang marhák árát azonnal át kell adni a vármegyének. Mivel a perceptorság és a vásárbíróság hivatalai változtak, szükséges, hogy mind a két tisztségviselő minél előbb készítse el a számadását és adja be a tanácsnak. Az pedig minden részrehajlás nélkül vizsgálja és Ítélje meg azt.

54 Az ordinarius bíró két választott előtt az inventárium (leltár) szerint a számadásokból kivehető új szerzeményekkel együtt, (amik nem szerepelnek az inventáriumban,) a volt vásárbírótól vegye át a kezelése alatt volt tárgyakat, készleteket, és adja át az új vásárbírónak. Az átadás módját referálja a tanácsnak, és az inventáriummal együtt az átadás tényét jegyzőkönyvezzék. Mindezek után reméli a földesuraság, hogy a rendelkezések végrehajtásával megszűnnek az eddig kifogásolt hiányosságok. A város haszna, jövedelme tekintetében gyarapodni fog. Nyomósán parancsolja végül, ,,hogy az igaz jelebaráti szeretet, egyezség, csendesség a város lakosai között helyre állíttasson, minden szemre való hányás, rágalmazás elmellőztessen, a törvényes fellebbvalókhoz és elől járókhoz tartozó engedelmesség mindenkor vissza vonás nélkül meg tartasson, — máskülönben a kegyelmes 'privilégiumban is a bíráknak hatalma adatván az engedetleneknek büntetésére; azoknak illendő asszisztencia fog mindenkor adattatni, sőt a földes uraságtól a bíráktól minden jó rend és tett végzéseknek helyes végben vitele szorosan meg fog kívántatni. Melyre is a város lakosai valamint kötelesek, úgy ezzel különösen intetnek, és ajánltatik mindnyájuknak az Isten félelem, felebaráti szeretet, közjónak egenyes tekéntete, és minden személyes tekéntetek, saját hasznoknak félre tételével az egy köz haszon keresése; úgy várhattyák mindnyájan magokra az Ur Istennek áldását".

55 Az új magisztrátus a zendülés résztvevőiből A félévre megválasztott bíró Ludányi Imre, hivatalától elbúcsúzott. Az ordinarius bíróságra jelölteket, — hogy a választáshoz és a megválasztandókról mindenki személyválogatás nélkül szólhasson, — kiküldték az oldalszobába. Báró Orczy József, az elnök, összeszedte a fertályonként megválasztott tisztségviselők neveit tartalmazó lepecsételt borítékokat. Felbontva azokat és összegezve a szavazatokat, kihirdette a választás eredményét: Ludányi Imrét egyhangúan megválasztották bírónak.

56 A földesúr a választást megerősítette. Hasonlóan megerősítette az uraság Farkas Mihályt első nótáriusi, N. Borovicsényi Ferencet vicenotariusi tisztségében. Meghagyták hivatalában Kelemen József és Deszka Imre contributionalist, Stosszer Mihály domestica cassa perceptort és Horváth Péter vásárbírót. Első tanácsbeliek maradtak a megerősítés után: Nagy István, Egyed László, Tetes András, Pap Mihály, Egyed Pál és Zábráczky Imre. 23