Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5
Két kiérdemesült tanácstagot Ns. Bozsik Ferencet és Hajdú Józsefet a városért hosszú ideig végzett fáradságos munkáját tekintetbe véve, teljes tanácsbeli fizetéssel küldik nyugalomba. A bíró, a jegyző, a perceptorok tanácsbeli fizetésének javítását nem engedik. A nép kívánsága a bíró fizetésének emelésére nem teljesíthető, mivel a kasszában kevés a pénz. Akkor azonban, amikorra a mostani tisztviselők a maguk gondos gazdálkodásával a város jövedelmét megszaporítják, mind a bíró, mind a többi tisztségviselő fizetését emelik. Még szintén 1791-ben rendelte el az úriszék, hogy a tanács a fertályonként kiválasztott személyek előtt számoltassa el azokat a tisztségviselőit, akik pénzt, jövedelmet gondoznak. E rendelkezés végrehajtásának elmulasztásáért az úriszék meginti a tanácsot. Egyúttal elrendeli, hogy mind a négy fertályból 3—3 férfit válasszanak. A választásnál azt a módot tartsák, hogy mind a nemesek, mind az adófizető nép közül válasszanak. A választottak kötelessége, hogy Szent György nap előtt a számadásokon jelen legyenek. Hasonlóképpen minden kántorkor tartandó három gyűlésen (hétfőn, szerdán, pénteken), amikor a magisztrátus tanácskozik és ellenőrzi a számadók jegyzőkönyveit, azokat ők is vizsgálják meg. Ha valami hibára találnak, azt javítsák. Ha pedig valami pazarlást vennének észre, azt azonnal jelentsék az uraságnak. Ugyancsak szoros kötelessége e választottaknak, hogy fertályonként felváltva a heti vásárokat megvizsgálják, és ha a vásárbíró munkájában rendetlenséget tapasztalnak, azt a város bírájának adják fel. Ha a bíró nem tud eredményesen intézkedni, hogy a városnak kára ne történjék, hivatala vesztése terhe mellett, időhalasztás nélkül köteles az uraságnak jelenteni. További feladatuk: mivel a tanácsbeliek száma megkevesedett, a fertályokból kirendelt választottak az utcák csinosságára, a kémények (kürtők) tisztaságára szigorúan kötelesek ügyelni, hogy tisztátalanság vagy tűz vagy egyéb által bekövetkezhető szerencsétlenségtől megóvják a várost. 51 Nem ellenzi az úriszék azt, hogy a város tisztaságára szolgáló, vagy egyéb aprólékos munkákat, melyeket nem tudnak, vagy nem akarnak végezni a polgárok, pénzzel válthassák meg. A befolyt pénzből fogadjanak embereket, akik fizetésért vállalják a munkát. Ezeket aztán kényszerítsék a felvállalt kötelességük szorgos elvégzésére. Az Encsi pusztán való föld osztása csak minden második esztendőben történjék. A tanácsbeliek, a biró, a jegyzők a major mellett levő Kis-dűlő-ről kapjanak „három köböl alá való föld"-et. A másik esztendőben a „Város földjén" a város különös szükségére „ötven köböl alá való" földet mérjenek a privilégium értelme szerint a nemeseknek, s az uraság tisztjeinek. A régi bevett szokás szerint az Encsi pusztán kapott, de ezentúl elmaradó földek helyett kapják itt a földet azzal a megjegyzéssel, hogy a tanácsbeliek a nemesek is, a házbirtokosok és az adófizetők adózása szerint a pusztán a házhely után való földekből ki-ki a tizedét kiadni köteles lesz: mely a város jövedelméhez járul. A szokott helypénzt a törvények értelmében szedjék. Hogy a város piaca meg ne dráguljon az árusoktól elszedett „ajándékok" miatt, azok szedése, vagy helypénz helyett árukat, semmi néven nevezendő adományokat, edényeket, vagy bármi egyéb műveket elfogadni a helypénzszedőknek nem szabad ezutáris Ha pedig pénz híján mégis valami árut lennének kénytelenek elfogadni' úgy azokat azonnal el kell árverezni, pénzzé kell tenni. 52 21
