Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)
TANULMÁNYOK - Lénárt Andor: Gyöngyös város XVIII. századi igazgatásáról (A város főbírájának 1794-ben lezajlott pere) • 5
A vizsgálatok eredményeképp a zendülés vezetői végül elérték, hogy a város egész vezetőségét leváltották, és mivel a vizsgálatok során szervezetlenség, a közügyek intézésének szabálytalansága, a jövedelmek kezelésében ötletszerűség, a funkciók elosztásában rendszertelenség is kiderült, tervezetet készítettek a város közigazgatásának megreformálására. Nagy Károlynak tehát újraválasztása után fél évre el kellett hagynia a bírói széket. Az úriszékhez beadott panaszkodó kérvényében elmondta, hogy összefogtak ellene a lakosok, és „szokatlan zendüléssel, mocskolódó kiáltozással, vádaskodással" tették lehetetlenné, és kényszerítették távozásra. Hatalmi szóval nem tudta elhallgattatni ellenfeleit. A gyanúsítások, vádaskodások ellen nem volt képes védekezni. Eleinte nem is törődött a lármás zúgolódásokkal, mert ártatlannak hitte magát. Végül megelégelte az egyre hangosabb gyalázkodásokat, s becsületére és gyermekeire gondolva fordult orvoslásért az úriszékhez. Maga kért vizsgálatot maga ellen. Tudni akarta elsősorban ellenfelei vádaskodásának okát, akik „széltében hosszában, úton útfélen mindenütt mocskolták," vádolták, szerinte a legképtelenebb vádakkal. Kérte, hogy annak rendje és módja szerint törvényes úton vizsgálják meg ügyét; a vádakat, hogy ,,azok a jog és a törvény szerint ítéltessenek" el vagy meg. Nem elégedett meg, hogy a panaszosok ,,a szegény köznép nevezete mögé bújva" vádolták. Fejenként, név szerint akarta őket a törvény előtt látni. Szerinte azok vádolták és mocskolták, akiket bírósága alatt rossz tetteik miatt a város vagy a maga szolgálatából kicsapott, vagy olyan városi cselédek, akiknek mostani panaszukról szolgálatuk alatt kellett volna (ha lett voln rá okuk,) jelentést tenniök, de nem tettek. A leváltása szerinte az 1729;26.tc. szerint törvénytelen. 34 A mentségére benyújtott érveit, okait, cikkelyenként egytől egyig vizsgálja meg az úriszék; — kérte. A tanúkat pedig egytől egyig eskesse meg vallomásuk igazára. Ha nem kap elégtételt, akkor ügyét a tanúk vallomásával és saját bizonyítékaival együtt ,,a vármegye ítéletére" bocsájtja majd. Meglepő, hogy milyen magabiztosan kérte a vizsgálatot maga ellen Nagy Károly. Természetesen emlékeztette az úriszéket az eltöltött hatéves bírói idejére, munkájára, amikor is évről-évre megkapta a felsőbbség bizalmát; s az azt megelőző 12 esztendei nótáriusságára. 35 A felmerült vádak tisztázására a vizsgálat megindult és évekig tartott. Érdekes lenne végigkísérni a vizsgálat kapcsán a beadványok és válaszok, a viszontválaszok vastag aktáinak tartalmát. Célunk azonban nem ez, hanem csupán annyi, hogy ennek az 1794-ig elő nem fordult közigazgatási formabontásnak kapcsán betekintsünk Gyöngyös város 18. század végére jellemző vezetésének formájába, hétköznapjába; a közösség kormányzásának, irányításának módszerébe; a városi jövedelmekbe, azok gondozásába, adminisztrálásába, elszámolásába. Számunkra nem közömbös az a tény sem, hogy ez az esemény, — amikor is egy város éléről az a közösség távolítja el és vádolja vezetőjét, amely éveken keresztül elfogadta a földesurak jelölését és vita nélkül választotta hetedszer is bíróvá Nagy Károlyt, — közel ugyanabban az időben játszódott, amikor például Egerben a kőműves, ács és kőfaragó legények zendültek fel mestereik a céh vezetői 37 , vagy az egri kapások lázadtak fel a püspök földesuraság ellen. 38 Harminckét pontban sorolta fel a vizsgálat (,,Besponsum Oppidanorum ad Projecta Querulantium") azokat a vádpontokat, (a városi jövedelmek hűt-
