Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 7. (Eger, 1978)

KÖNYVISMERTETÉSEK - Bitskey István: Hitviták tüzében (Ism.: Lőkös István) • 118

Könyvismertetések Bitskey István: Hitviták tüzében (Magyar História. Bp, 1978.) A magyar művelődéstörténet fontos fejezetei: a reformáció és az ellenreformáció mozgalmának történetét vázolja fel könyvében Bitskey István, amely a Gondolat Kiadó méltán népszerű, Magyar História c. sorozatának egyik újabb köteteként jelent meg. A szerző széles körű tárgyismeret birtokában vázolja fel a magyar reformáció egészének, mind a feudális szellemi és társadalmi restauráció jegyében kialakult és Magyarországon is jelentős szerephez jutó ellenreformációnak struktúráját. Az arányok kialakításában nyilvánvalóan társadalom- és eszmetörténeti, illetve művelődéstörténeti szempontok döntöttek. A kötetnek mintegy kétharmadnyi részét tölti ki a reformáció mozgalmának története, s az utolsó harmadrészben kapja az olvasó az ellenformáció magyarországi elterjedésének históriáját, illetve szerepének, jelentőségének méltatását. Bővebb megokolás aligha szükséges e tekintetben; történettudományunk, de az irodalomtörténetírás is megnyugtatóan tisztázat már a két mozgalom vonatkozásában — a társadalmi progressziót illetően — a reformáció primátusát s azt is, hogy az ellenreformáció értékteremtése elsődlegesen a művelődéstörténet, ezen belül a művészetek s az irodalmi nyelv területére korlátozódott. Itt szólnánk mindjárt arról is, hogy a tanulmány szerzője jól tapintja ki a két, egymással ellentétben álló mozgalom találkozási pontjait a művelődéstörténet frontjain, amikor a könyv zárópasszusában kifejti: ,,A reformáció és ellenformáció harcában kikovácsolódott sajátos arculatú erdélyi és magyarországi művelődés külön utakon járt ugyan, egy ponton — s talán épp a legfontosabbon — azonban találkoztak törekvéseik. A királyi országrész katolikus főura, barokk irodalmunk reprezentánsa, Zrínyi Miklós, valamint a református akadémiákon iskolázott Apáczai és Tótfalusi egyaránt a műveltség emelésével, a kultúra korszerűbb formáinak hazai megteremtésével igyekezett hazájának érdekeit szolgálni." Kérdés ezek után: milyen a könyv lapjain a magyar reformáció s az ellenreformáció vonulatairól kirajzolódó konkrét kép, s miben látja a szerző a mozgalmak egészének társadalmi, történelmi, művelődéstörténeti jelentőségét? A tudományos ismeretterjesztés ügyét is szolgáló kiadványról lévén szó, érthető a szerző szándéka és célja: minden esetben felvázolni a két mozgalom 118