Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének tevékenysége Heves megyében • 1945—1948 • 80

vekedését is jelentette. Például Sályi János megyei titkár, 1947 augusztus elején, levélben közölte Lukács Sándor országos titkárral, hogy 1947. szeptember 1-vel a gyöngyösi Koháry István Állami Gimnázium igazgatója nyugdíjba vonul. „Nekem és az ottani pártszervezetnek is az a kívánsága, hogy ide kommunista igazgató kerüljön." — írta Sályi. Közölte azt is, hogy az ügyben Alexits államtitkárnak is szól majd. „Mindent kövessenek el, hogy ezt a fontos helyet Gyöngyösön pártunk tagja kapja meg."

75 A szakszervezet álláspontját az áthelyezések és a kinevezések során is a demokratikus államrend erősítése, a kommunista és baloldali erők támogatásának igénye határozta meg. Erre különösen nagy szükség volt, mivel a reakciós erők számos helyen igyekeztek befurakodni az iskolákba. Igen kirívó esetét közölte e jelenségnek egri vonatkozásban a szakszervezet megyei titkára a központi vezetőséggel, 1946 október végén: „Értesítem a Központi Vezetőséget, hogy Egerben a közelmúltban a tanítók kinevezése körül igen különös és jellemző helyzet alakult ki. Egerbe most az ország messze vidékeiről özönlenek az ismeretlen tanítónők, általában gyanús elemek a demokrácia szempontjából. Volt katonatisztek, földesurak hozzátartozód, szanált magas rangú tisztviselők hozzátartozói stb. Van már itt olyan iskola, amelyben 700 tanuló és 6—8 teremhez, 36 tanerő van beosztva. Ezek nagy része, 80 százaléka, a fenti módon került a belvárosi iskolákhoz. A városiba kerülés a múltban kitüntetés volt a falusi, tanyai tanítók részére, és különösen a családosoknak, a gyermekek taníttatása szempontjából volt előnyös. Most pedig csak egy kis nyugatosság vagy valami ehhez hasonló és máris megjelenik őnagysága Egerben, mint demokratikus tanerő. De azokat a fiatal kartársnőket, akik itt a felszabadulás óta komolyan dolgoztak az újjáépítés és a demokrácia érdekében, most az a veszély fenyegeti, hogy kinevezik, illetve kihelyezák őket egy jól eldugott tanyára, és Eger érintetlenül megmarad a réginek. Kérek ebben az ügyben a minisztériumban sürgős közbelépést."

76 A következőkben közlök néhány adatot a szakszervezet áthelyezési és kinevezési politikájának bizonyítására. A pedagógus-szakszervezet titkára, 1945 szeptember közepén vidékről Egerbe való helyezését javasolta a nemzeti bizottságnak többek között Máthé Erzsébetnek, Székfy Irénnel és Tanner Józsefnek. Ök Eger és a megye politikai életében a népi demokratikus forradalom időszakában fontos szerepet kaptak.

77 1946 február elején, a megyei titkár Silló Vilmos karácsondi MKP-tag tanító Gyöngyösre irányuló áthelyezési kérelmét juttatja el a központnak. A nevezett Gyöngyösre helyezését a helybeli munkáspártok is kérték, mivel a városban: „ ... egyetlenegy munkáspárti pedagógus van".

78 1947 folyamán a megyei titkár Brózman János kétútköz-pusztai, állami tanító és Hangay Kálmán, 1919-es múltú nevelőknek Gyöngyösre való helyezését kérte az országos titkárságtól.

79 A javasolt kommunista és baloldali egyének Gyöngyösre helyezése részben sikerült.

80 Hasonló volt a helyzet a kinevezéseknél is. A megyei titkár Egyed Ferencné Gyöngyösre való kinevezését annak alapján kérte, hogy ott szükség van rá az MNDSZ4>en.

81 Kecskés Katalin hevesi kinevezését azért támogatta, mivel kommunista.

82 A szakszervezet a demokratikus gondolkodású, haladó nevelőket bátran javasolta az ifjúsági és népi kollégiumi mozgalom funkcionáriusainak. A megyei titkár 1947 november közepén a tankerületi főigazgatóságnak a következőket javasolta a Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége helyi csoportjai tanárelnöki funkciójára: az egri Dobó Gimnáziumból Darvas Andort, az egri tanítóképzőből Abkarovits Endrét, a gyöngyösi állami gimnáziumból dr. Hontert Re88