Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Kilián István: Ismeretlen Csokonai-versgyűjtemény Szárazbőről • 49

ban nem vitte, mert 1815 januárjában még mindig a kollégium diákja volt.

31 1817. február 20-^án, már Lőcsén tanult.

40 Debrecenben is, Lőcsén is diáktársa volt fiatalabb unokaöccsének Papszász Józsefnek, szárazbői birtokos Papszász György legidősebb fiának.

41 Hogy itt tanulmányokat folytatott-e vagy csak valami ügyes-bajos dolga miatt látogatott el ebbe a diákvárosba, az nem derül ki a ránlk maradt levélből.

42 Debreceni diákosíkodása idején egy esztendeig, 1809-ben egy osztályba járt Csokonai Józseffel,

43 a költő öccsének a fiával, akiiből később vándorszínész lett, s Kolozsvárott és Pesten is megfordult a „színjátszó társasággal".

44 Papszász Ignác felesége Bernát Klára volt. Gyermekei, a tiszaigari Papszászok, harmadik generációja témánk szempontjából már nem jelentősek. A Papszászok igari levéltára, könyvtára a II. világháború folyamán megsemmisült.

45 Igarban a néprajzi múzeum munkatársai 1949-ben és 1950-ben komplex gyűjtést végezték.

46 Gyűjtésüket a Papszász családról figyelemmel kísérte Pogány, és Ignácról egy igen jelentős életrajzi tényt tárt fel. Kiderítette, hogy 1828-ban a Veszprém megyei Muzsikai Intézet munkatársa volt.

47 Az 1965-ben megjelent Zenei Lexikon Papszász Ignácról vagy Józsefről, mint zeneszerzőről emlékezik meg.

48 Pogány határozottan állítja a Zenei Lexikonnál korábban megjelent tanulmányában, hogy Papszász Ignác volt a muzsikus, döntését komoly bizonyító adatokkal alapozta meg, s így nincs okunk kételkedni abban, hogy Papszász József fia és tiszaigari birtokának örököse, Ignác volt Bihari János tanítványa, s egyben két zeneszámnak szerzője is. Mikor került Papszász Ignác Igarról Veszprémibe? Élt-e ott, vagy csupán ott talált kiadót szerzeményeihez? Nem tudjuk. Az igari Papszászoik társasági életéről, a muzsikához való vonzódásáról részletesen megemlékeznek azok, akiket Kresz Mária és Katona Imre 1949-iben és 1950-ben megkérdezett. A zenéhez és magához Biharihoz való kapcsolata már bizonyos tekintetben témám egyik sarkalatos pontjára utal: olyan atmoszféra alakult itt ki, amelyben helyet találhattak irodalmunk, zeneéletünk legkiválóbb képviselői, s amelyben otthonra lelt az irodalom és a zene.

49 A debreceni Déri Múzeumban őrzött Papszász-levéltár azonban nagyobbára szárazbői anyag. Szárazbő a Heves megyei Átány községhez közelfekvő tanya, nemesi birtokközpont.

50 A Heves megyei Papszászokínak ez volt a székhelye. Első, számunkra jelentős képviselője Papszász György volt, a tiszaigari birtokosnak, Józsefnek volt az öccse. Az átányi református egyház anyakönyvi adatai szerint temetésére 1839. szeptember 9-én került sor. ö is assessor volt.

51 Valószínű azonban, hogy javarészt birtokaiból élt. Végh Esztert 17934>an vezette Átányban az oltár elé. Házasságukból több gyermek született. Legidősebb gyermeke Eszter 17954>en, József 1799-ben, Klára 1802^ben, György 1804-ben, s végül Lajos 1807-ben született. A szárazbői Papszász György, valamint fivére, a tiszaigrai Papszász József az egymással váltott levelek tanúsága szerint kölcsönös jóviszonyban élteik, s gazdálkodásban egymást támogatták. Györgyöt 1839. szeptember 6^án Átányban temették el. Felesége öt esztendővel túlélte, s 1844. március 12-én követte férjét a sírba. Gyermekeik közül József, György és Lajos vannak közvetlen kapcsolatban témánkkal. Papszász Józsefet Átányban keresztelték 1800. március 4-én. Valószínű azonban, hogy valamivel korábban született Szárazbőn. Bár ebben az időben gondosan ügyeltek arra, hogy a megszületett csecsemőt minél előbb megkereszteljék, ez József esetében csak hónapokkal később történhetett meg. A késés magyarázható, hiszen a nagy hidegben bizonyára egészségügyi meg54