Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

33. MOL. Ben. res. scep. 1596. november 7. 97. 34. Dr. Soós Imre nyugalmazott levéltárigazgató szíves szóbeli tájékoztatása, melyért ez úton is köszönettel tartozom. 35. VSZ.2. — MOL. Ben. res. scep. 1588. július 13. 142. 36. Rúzsás, 29. 37. MOL. Ben res. scep. 1594. január 19. 7. 38. Meg kívánjuk említeni azt a fontos kérdést, hogy tanulmányunk jelen, második részének a feldolgozása során sikerült a számadáskötetünk tételeiből a kicsépelt szemes búza egységárát is meghatároznunk. Eszerint 1 quarta (véka = 70,98 liter) szemes búza árát 80 dénárral vesszük számításba. Találtunk egy tételt ugyan 70 dénárjával is, de ezt semmiképpen sem tekinthetjük általánosságban jellemzőnek, ugyanis az említett esetben csak szállítási nehézségek miatti kényszerhelyzetben került értékesítésre a kérdéses gabonakészlet. Tanulmányunk jelen befejező, második részében, amikor az első rész adatait is számba vesszük, a búzaértékeket a fentieknek megfelelően módosítottuk. 39. Eger vára jövedelmeinek pusztulása elemző vizsgálatok alapján még ismeretlen. Az alábbiakban a várszámadásokból néhány adattal kívánom illusztrálni a probléma jelentőségét és nagyságát. Megyei dicakból 1549-ben befolyt 1595,76 forint, 1594—95-ben csupán a Jászkunságból 231,1 forint. Báránydézsmát 1554-ben Zaránd vármegye területéről még 36 helységből sikerült behajtania Bornemissza Gergely várkapitánynak (VSZ.2.), de 1594—95-ben már egyetlen bárányt sem kapott innen Eger. A török veszély fontosságát mutatja az az adat, mely szerint 1553—54-ben a Jászkunságból 1200 véka^ búza várt behajtásra (VSZ.2.), de csupán annak 42,1%-át sikerült Egerbe szállítani. Borból hozzávetőlegesen annyi köböl bevétel származott 1594—95-ben, mint 1548-ban, amikor Dobó átvette a király részére a várat és birtokait. De már 1550-ben elérték a 16 ezer köblös jövedelmet, sőt, 1554-ben az ostrom utáni helyzet lassú normalizálódása nyomán 20 499 köböl bor került az egri kezére. Ha az 1594—95. évi borbeli jövedelmet csupán az 1554. évi tükrében vizsgáljuk, akkor is 25,5%-osnak találjuk ebből az igen fontos jövedelmi forrásból a veszteséget. (VSZ. 1. — 1548., 1550., 1554.) 40. Rúzsás idézett munkájában nem erre törekedett, ö csak átfogó, egész képet igyekezett rajzolni a bonyolult kérdésről. 41. A várszámadások maradványainak zömét a Magyar Országos Levéltár őrzi az 554 — E. 13., 14., 15., 16., 17., 18. jelzetek alatt. Egy kicsiny töredék, zömében Bornemissza kapitánysága idejéből a Ráday Könyvtár Jerney-gyűjtemény XXII. kötetében található. (1553—54.) 42. FA. Conscriptiones. Fasc. 3. 117. 43. FA. Conscriptiones. Fasc. 3. Nr. 117. 44. FA. Conscriptiones. Fasc. 3. Nr. 117. 45. Az egri várban három órára sikerült adatokat találnom a számadásokban: két toronyórára és 1 szobaórára. 1553-ban és 1554-ben két órát vásároltak: a „horologium minorum"-ot és a „horologium majorum"-ot, az előbbit 12, az utóbbit pedig Thamaztho Mihály eperjesi mestertől 40 forintért. (VSZ. 2. — 1553., 1554.) — 1553-ban a Mekcsey Istvánt meggyilkoló jobbágyok falvának: Várkonynak a tornyáról, harangjával egyetemben Egerbe hozták megtorlásként az órát. — 1555ben egy nagyobb és egy kisebb órát vettek leltárba. — Az 1560-beli leltár bizonyára a kisebb szobai órát a viceprovizor házában írja össze. Hogy Várkanyból a várba került óra toronyba való nagy ütőóra volt, a leltár megjegyzése is bizonyítja: „horologium magnum cum campana ex poessessione Wárkon duda." — Számadásunk idejében, 1594-ben készült leltár arról tanúskodik, hogy Prépostvári Bálint által emelt két zsindelyfedésű toronyban harangos ütőóra volt található : „... horologium cum campana... Nro. 2." (FA. Conscriptiones Fasc. 5. Nr. 117.) — Az órák kezelésére mindig alkalmazott a vár egy külön díjazott személyt, akit hol „curator horologii"-nak (1555.), hol meg pedig általában „director horologii"-rhák neveznek (VSZ. 1. — 1553., 1555., 1560.) Bizonyára a fenti órák egyike lehetett még 1666-ban is a vár Varkoch-kaputornyán, melyről Evlija Cselebi megjegyzi, hogy a hangja (tehát, harangos ütőóra volt) egy „konak"-nyi távolságból is meghallható. (Evlia, i. m.) 46. FA. Conscriptiones. Fasc. 5. Nr. 117. 47. A legjobb minőségű bor árát vettük figyelembe, melyet megerősít az a megfigyelésünk, hogy a főkapitány mindenből a legjavát kapta. 48. A hordó vásárlási tételek alapján kiszámított átlagár. 46