Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5
A vár foglyairól sem feledkezhetünk meg, akikre a számadásokban is taláthatunk néhány érdekes utalásit. A tömlöc rabjainak három csoportja rajzolódik ki a számok tükrében: 1. az elfogott kémek, 2. Hatvan 1594. évi megrohanása során elfogott pesti magyarok, akik kétségtelenül árulókká lettek, s végül 3. a török foglyok népes csoportja. Számszerű adat ugyan nem maradt fenn létszámukról, de a részükre egyetlen táplálkozásra kiosztott cipók száma (napi 4—4 darab) fényt vet nem csupán tartási költségeikre, de bizonyos mértékig számukra is. Ezek szerint az 1594—95. gazdasági évben a foglyoknak kiosztott cipók száma így alakult: a) Az elfogott kémek 84 darab b) A Hatvanban elfogott, pesti magyar árulók 1 636 darab c) A török foglyok 20 976 darab A foglyok által elfogyasztott cipók száma: 22 696 darab Ennek a kenyérmennyiségnek a nagyságát mi sem illusztrálja jobban, mint hogy közel azonos a főkapitány és udvara, a provizor és a nem katonai jellegű személyek részére naponta kiszolgáltatott cipómeimyiséggel. Gazdálkodási szempontból érdekes lehet, hogy milyen értéket képviselt ez a meglehetősen nagy kenyérmennyiség. A feleletet erre a számadások elemzése alapján meglehetős pontossággal megadhatjuk. Mint majd tanulmányunk végén, egyes mesterségek ismertetése kapcsán látni fogjuk, ennyi cipó elkészítéséhez 176 3 / 4 quartale (1:2 49(2,4 liter) tiszta búzára volt szükség, melynek értéke — a 60 dénár — 141 forint 40 dénár volt az őrletés és a sütés költsége nélkül. A vár foglyainak kény ér szükségletét biztosító búzamennyiség a Nagy Heves districtus (a mai Heves megye) területéről behajtott búzadézsma 49 százalékát emésztette fel. Az egriek egyébként tragédiába torkollott hatvani katonai akciója során elfogott pesti magyar árulók számát meglehetős pontossággal sikerült megállapítanunk. A számiadásók megjegyzik, hogy a foglyoknak ez a csoportja 1594. július 13-tól október 24-dg volt az egri vár börtönének lakója, és számukat 6 főben adja meg a számadáskötet Sőt egy utalásból megtudjuk bűnüket is: a budai törököktől vittek volna leveleket a hatvani törököknek, amivel az árulás vétkébe estek. A tömlöoözött budai magyarok átlagosan csak napi két és fél cipót kaptak ellátásukra. Szabadon bocsátásuk körülményei nem ismeretesek, de feltehető, hogy kiváltották magukat. A török foglyok számát sajnos nem ismerjük, de a rétszükre kiosztott cipók száma alapján nem volt alacsony: 22—23 főre tehetjük a foglyok e csoportját. A törököket a rendkívül fárasztó és terhes vízhordásra használták, amint ezt is megadja a gondos provizor. — Érdekes, hogy például 1551-ben a török foglyok száma az egyes hónapokban 13 és 20 között ingadozott. 64 1554-ben pedig már 15—21-re gyarapodott a török foglyok száma. Láthatóan azonban bizonyos mértékig megszigorították a foglyok tartási körülményeit, amit az az apró, de mélyen emberi adat is bizonyítani látszik, hogy amíg például 1554 karácsonyán a török és magyar foglyok még 2 bárányt kaptak „ünnepi ellátásukra", 65 efélének azonban 1594—95-ben már nyoma sincs. A borkészlet felhasználása A jövedelmek sorában igen jelentékeny helyet betöltött borkészlet sorsának alakulása mindenképpen figyelmet érdemlő kérdés, annál is inkább, mivel meglehetősen jól követhető nyomon az igen különböző számadási címeken kiadásra került tételek sora.
