Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

6. Felvett pénzkölcsönök és birtokzálog összege Eger vára fennakadás nélküli működéséhez rendszeresen kisebb-nagyobb összegű kölcsönök felvételére kényszerült. A korábbi években legtöbbször maguk a főkapitányok voltak a hitelezők, mint például Ungnád, Kollonics és Rákóczy Zsigmond.

32 Bár a vizsgálat alatt álló 1594—95. gazdasági évben Nyáry Pál főkapitánynak nem kellett kölcsönnel támogatnia a parancsnoksága alatt álló várat, de már a következő esztendőben meg kellett azt tennie, hogy biztosítsa a végvár zavartalan működését.

33 Érdekes képet mutat a hitelezők kiléte és a kölcsönadott összeg nagysága. a) Lukin János kassai polgár és kereskedő szövetben és más áruféleségben hitelezett 50,35 forint b) Pászthóy Gergely alkapitány adott 100,00 forint c) Tuka Antal felnémeti lakos adott 300,00 forint d) özv. Maróthy Mihályné adott 236,00 forint A felvett összes hitel összege: 686,35 forint Látható tehát, hogy nem nagy summák erejéig és csak alkalomszerűen fordult a vár a pénzszerzésnek ehhez a módjához, de szerencsére jelentékenyebb summa felvételére nem kellett, hogy sor kerüljön. Ebben a bevételi kategóriában mutatjuk ki azokat a tételeket is, melyek a várhoz tartozó falvak „inscriptio"-jából származnak. Az inscriptio fogalma jogilag úgynevezett „mixta donatio"-t takar, azaz egyes birtokoknak bizonyos meghatározott pénzösszeg ellenében zálogkénti átruházását a hitelezőre — sőt a zálogbirtok az utódokra is átszállhat. Igen lényeges körülmény az inscriptornál az, hogy nincs meghatározva a birtak-visszaválthatóság határideje.

34 A szó teljes és maradéktalan értelmében vegyes, kevert adományozásról van szó. A Szepesi Kamara három falut vetett zálogba: a későbbi Békés vármegyei Eperjes, a Nógrád megyei Szirák és a Zemplén megyei Szentmária helységeket — éspedig az elsőnek említettet 200, az utóbbi kettőt pedig 2000—2000 forintért. A kamara azután Kassáról átutalta a 4200 forintot Eger várának. — Különösen kalandos volt a kis Eperjes sorsa, mely a török kézre került gyulai várbirtokok sorából, Szénással egyetemben az egri várhoz került.

35 Eperjest előbb Ungnád Kristóf főkapitány zálogosította el 2200 forint ellenében,

36 de 1590-ben visszaváltották.

37 A teljesség kedvéért közölnünk kell, hogy a jelen 1594—95. évben a birtokot Barchay János „dux militum Agriensis" kapta meg Ungnád zálogösszegénél 200 forinttal olcsóbban a számadások szerint. így tehát Eger várána'k a felvett készpénzkölcsönökből és a három falu inscriptiojából 4886 forint 35 dénár bevétele származott. Egyébként Kaufni várszámadása ebben a rovatban regisztrálja a katonáknek a gazdasági év lezárultáig;, 1595. április 23-ig járó zsoldhátralékát, mellyel adós maradt. Ez az összeg csupán 360 forint 66 dénárt tesz ki. Ez a csekély hátralék mindenképpen figyelemre méltó, és nem beszélhetünk ebben az időben az egri végvár katonaságának számottevő fizetetlenségéről. Bármilyen furcsának is tetszik, de az 1560-as években összehasonlíthatatlanul — gyakorta évekre visszamenően — rosszabb volt ezen a téren az egri katonaság helyzete. . 15