Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 6. (Eger, 1977)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594—95. évi számadása • 5

A vizsgált gazdasági esztendő alatt tehát a Szepesi Kamara Kassáról közvetlenül 1834 forint 05 dénárral támogatta az egri várat. Végső soron tehát 1594—95-ben, a vár úgynevezett rendkívüli jövedelmét 5289 forint 43 dénár és 5378 forint 8 dénár közé eső összegben jelölhetjük meg.

26 4. A hadizsákmányból a kincstárt illető harmadrész 'Az egri katonaság portyázásai, rajtacsapásai gyakorta szép anyagi haszonnal jártak. A hadizsákmány, illetve értékének egyharmada a kincstárt, illetve a katonákat kibocsátó végvárat illette. Az első idevágó levéltári adat, amit idézhetek, az 1557. augusztus 8-án kelt, s a várvizsgáló biztosoknak szóló uralkodói instrukcióból való: „... ex antiqua consuetudine unusquisque dominorum, qui servitores alunt et arces finitimas habent, semper de captivis et spoliis Turcarum terciam partém soleant accipere, dignum igitur est, ut nos quoque ab Mis utpote quos stipendio nostro aluimus et Turcas, qui capiuntur nostris victualibus tenemus tertiam partém habemús."

27 1576. október 31-én kelt királyi parancs rendelte el — ki tudja hányadszor? — az egri vár parancsnokának, hogy a zsákmány egyharmad részét („der drittel Teil von den Turggischen Peutten") a katonáktól pontosan hajtsa be a kincstár részére.

28 A következő esztendőben, 1577. január 25-én, a kassai Szepesi Kamara is megkapja az erre vonatkozó utasítást.

29 Láthatóan nem könnyen adták le a portyáról hazatért egri vitézek a gyakorta életük kockáztatása árán megszerzett érték harmadát a kincstárnak, mert 1580. augusztus 16-án rendeletben hagyja meg a Szepesi Kamara, hogy a hadizsákmány egyharmad része a várat illeti meg, s azt építkezésekre kell fordítani.

30 Az 1594—95. évi egri várszámadáskötetünkből a következőket tudjuk meg e kérdésről. Szerepelt a zsákmányban török foglyok mellett szarvasmarha, bárány és „más apró holmi". A zsákmányt, hazatérve kótyavetyén értékesítették és a bevétel összegéből vette ki a provizor a várat illető harmadrészt. Szembeszökő, hogy milyen nagy számú bárányt sikerült az egri vitézeknek elfogniuk. A várat illető harmadrész „ex manubialibus agnis" 470 darabra rúgott — ami azt jelenti, hogy 1410 darabot zsákmányoltak. Érdekes, hogy 70 állat kivételével mind a 400 a vár főkapitányi konyhájára került. Szokásban lehetett az, hogy a zsákmánybárányokat a várban ellátást élvezők, a praebendáriusok fogyasztották el, mivel már 1577-ben is szemet szúrt ez egy vizsgálat során.

31 Szarvasmarhából 1594. július 13. és október 24. között 123 kisebb-nagyobb került a portyákon az egriek kezére, melyből november 26-án, a zsákmányharmad jogcímén 33 forint 60 dénár folyt be a vár pénztárába. Rendkívül silány és fiatal (borjú, üsző) jószágok lehettek, mert átlagosan csupán 82 dénárt kaptak a késmárki vásárban darabjáért. Ezt a megállapításunkat az látszik alátámasztani, hogy az év végén a vár által vásárolt marhák darabjáért átlagosan 2 forint 8 dénárt fizettek. Érdekes, hogy ebben a zsákmányban szerepelt két teve is, melyet Nyáry Pál főkapitány kapott meg. A számadások lezárása, 1595. április 23. után szerzett, vagy pedig csak akkor értékesített marhákból további 57 forint jutott a várnak. A Kaufni-féle számadáskötet arról vall, hogy a várat a hadizsákmány egyharmada jogcímén 841 forint 43 dénár illette meg. Három török fogoly a főkapitányé lett. A foglyok egyébként annyiban jelentettek hasznot, méghozzá gyakorta busásat, hogy rangjuknak, illetve anyagi helyzetüknek megfelelő váltságdíjat kaphattak szabadon bocsátásuk ellenében. 12