Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85
Iskola neve Károsodás pengőben Állami Polgári Fiú és Leányiskola 560 000 P. Az Angolkisasszonyok Intézete 4 000 000 P. Belvárosi elemi iskola 1 060 000 P. Cifratéri elemi iskola 154 000 P. I. sz. Gazdasági népiskola 124 000 P. II. sz. Gazdasági népiskola 450 000 P. Dobó István Gimnázium 230 000 P. Farkasvölgyi úti iskola 119 000 P. Érseki Líceum 4 000 000 P. Károlyvárosi elemi iskola 376 000 P. Kertész utcai elemi iskola 115 000 P. Kertmunkásképző iskola 212 000 P. Szőlészeti és Borászati Szakközépiskola 100 000 P. Régi Zalár utcai iskola 135 000 P. Szvorényi utcai elemi iskola 128 000 P. 31 Az eredményes oktató-nevelő munka végzésének egyik alapvető feltétele volt az iskolák helyreállítása. A tanítás a város iskoláiban 1944. december közepén a megrongálódott épületekben kezdődött el. 1945. nyaráig feltehetően az iskolákban csak a legszükségesebb javításokat végezték el, s a végleges újjáépítés csak ezután kezdődött. Az iskolák teljes rendbehozatalának megkezdése egyidőben indult el a kultúrpolitikai bizottság munkájának indulásával. Az újjáépítési tevékenységet ez a bizottság szervezte meg. Amikor a testület hozzáfogott az újjáépítés megszervezéséhez, a megalakulását kimondó határozat szerint járt el. A kultúrpolitikai bizottság első jelentős intézkedéseit a normális iskolai élet feltételeinek megteremtésére 1945. augusztus 24-én, az iskolák részére kiadott körlevélben fogalmazta meg. Ebben a következőket olvashatjuk: „A Kultúrpolitikai Bizottság a tanintézetek működésének zavartalan megkezdése érdekében a szükséges anyagi feltételek, részbeni megteremtése céljából segítséget kíván nyújtani. A tanintézeteknek legsürgősebb anyagi szükségletei a tüzelőanyag és az ablaküveggel való ellátása." A körlevélben a bizottság három fontos területről kért táblázatos kimutatást: 1. A tanintézet tüzelőszükségletének kiszámításához szükséges légköbméter adatok; 2. Üvegigény; 3. A tanerő és a segédszemélyzet adatai. 32 A kért adatokat az iskolák szeptember hónap során megküldték a bizottságnak. 33 Az iskolák helyreállítása jelentős összegeket igényelt. Ezt az iskolafenntartók és a város nem tudták fedezni. A bizottság számára két lehetséges megoldás kínálkozott. Az egyik az államsegély kérése, másik a szülők támogatásának megnyerése. Az államsegély elnyerésére irányuló akció már a kultúrpolitikai bizottság 1945. augusztus 24-i körlevelének kiadása előtt elkezdődött. Ezt az akciót Csirmaz Dezső, a bizottság elnöke kezdeményezte és a kommunista párt támogatta. A képviselő testület felkérésére 1945. augusztus elején eljárt Budapesten a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban, s az egri iskolák újjáépítésére öt és fél millió pengő kiutalását kérte. Eger volt az első vidéki város, amelynek az iskolák újjáépítése tárgyában kérelme érkezett a minisztériumhoz. Szeptember 24-én újabb 10 000 000 pengő kiutalását indítványozta. A város a két összegeket megkapta. A kultúrpolitikai bizottság elnöksége felhívta az érdekelt iskolákat arra, hogy költségvetéseiket a tanintézmény jellegének feltüntetésével nyújtsák be a városi főjegyzői hivatalba. 34 32