Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

egy kereszt búza átlagban 1—1,5 pozsonyi mérő szemtermést adott, s egy cumulus árpából 6—10 (átlagban 8) pozsonyi mérő, ugyanennyi zabból pedig 3—10, átlagban 3—7 mérő szemet takarítottak be cséplés után.

11 Ezek szerint a XVIII. században Heves megyében a cumulus átlagban mintegy 3—5-ször annyi gabonát szolgáltatott, mint egy kereszt búza, — bár sajnos, nem ismerjük, hogy ekkor és itt hány kévéből rakták össze a keresztet. Hihetőnek látszik Balogh István vélekedése, aki szerint a gabona betakarításának ehhez a módjához csak szükségmegoldásként, — például várható ellenséges támadás, — sürgető munka esetén folyamodtak}

2 A várszámadások megjegyzése szerint ugyanis éppen a nagy számban előforduló cumulusok körzetében, Nyíregyháza térségében a tatárok és a kozákok („kazakos") nagy károkat tettek a gabonában. A számadás egységesen minden dézsmakörzetben a bort egri köbölben mutatja ki mind a termés mennyiségének, mind pedig a tizednek a jelölésére. Bár nem jelölik meg egy esetben sem, de tudjuk, hogy ekkor 30 iccével számolták az egri köbölt.

13 Kétségtelen tehát, hogy a püspökség területén előforduló igen különböző bormértékegységeket, s így a bormennyiséget is egységesen átszámították egri köbölre. Tudjuk, hogy a kamara dézsmautasításaiban adminisztratív úton iparkodott Kelet-Magyarországon hivatalos bormértékegységként az egri köbölt bevezetni.

14 A vár számadásainak vonatkozásában ez a törekvés tehát valóban sikerrel járt, pedig tudjuk, hogy éppen az egri püspökség területén, Északkelet-Magyarországon milyen nagy változatosságban használtak igen eltérő nagyságú bormértékegységeket.

15 A szemes gabona, a liszt, a korpa és ocsú mértékegysége a quartale, a véka volt. A vajat és a mézet azonban Egerben pintszámra mutatták ki. Apró, de érdekes adat, hogy a sonkát nem darabonként, hanem páronként vették nyilvántartásba. A pénzösszegek jelölésére egységesen a 100 dénárt tartalmazó magyar forintot használták. A számadáskötet feldolgozási módja A terjedelmes kötet anyagának feldolgozását több aspektusból célszerű tárgyalni, már csak azért is, mivel legjobb tudomásom szerint ez az egyetlen olyan számadási kötete az egri várnak, mely egy teljes gazdasági év (1594. április 24.—1595. április 23.) bevételeinek és kiadásainak maradéktalanul teljes elszámolását tartalmazza. De ezen túlmenően is emeli a számadások forrásértékét, hogy ismeretlen előttünk a vár gazdálkodásának a története a XVI. század végén, török kézre kerülte körüli években. Sőt, mindeddig nem készült elemző tanulmány a vár különböző forrásokból eredő bevételeiről, kiadásairól, terményértékesítő kereskedelmi tevékenységéről, gazdálkodási képének felderítéséről. Jelen tanulmányunk első részében vizsgálni kívánjuk az egri vár bevételi forrásait, valamint a sokrétű bevételek összegszerűségét. A második részben a vár kiadásait, ,,fogyasztás"-át, a termények értékesítését, eddig ismeretlen Gserekereskedelmét, valamint különböző gazdálkodási részkérdéseket fogunk tárgyalni. Befejezésül pedig egy kis listában mutatjuk be a különböző termények és áruk forgalmi árát. (Itt hivatkozunk arra, hogy tanulmányunkban a terjedelem ésszerű korlátozására való tekintettel nem hivatkozunk jelzet formájában arra a megszám8