Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945-46-ban A nemzeti bizottságok a különböző speciális jellegű feladatok végrehajtásóra kisebb bizottságokat hoztak létre. Ilyen speciális, szakfeladatok megoldására létrehozott kisebb bizottság volt a kultúrpolitikai bizottság, amelyet az egri nemzeti bizottság is létrehozott.

1 A kultúrpolitikai bizottság a helyi nemzeti bizottság egyik albizottsága volt. Megszervezésének oka kettős: egyik az, hogy a nemzeti bizottság a kulturális munkát szakszerűbben tudja irányítani, ellenőrizni, másik az, hogy Egerben ebben az időszakban a polgármesteri hivatalban nem volt külön kulturális ügyosztály. A kultúrpolitikai bizottság e hiányzó osztálynak a feladatát is ellátta.

2 A helyi kultúrpolitikai bizottság tevékenysége sokirányú volt: kezdeményezett, javasolt, ellenőrzött, szervezett, sőt sok operatív munkát is végzett.

3 í. A kultúrpolitikai bizottság megalakítása, összetétele és fejlődéstörténete Megalakításának gondolata dr. Tóth József jogakadémiai dékántól, a Pedagógusok Szakszervezete Egri Csoportjának első elnökétől és Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselőtől, a Magyar Kommunista Párt első, volt megyei titkárától eredt, ök 1945. július 27-én, a következő levelet küldték a helyi nemzeti bizottságnak. „A nemzeti újjáépítés eredményessége nem nélkülözheti az újjáépítés tervszerűségét. A vidéki városok újjáépítését a városok adott fejlődési irányához kell szabni, a városok ipari, mezőgazdasági és kulturális viszonyaihoz táji és népi adottságaihoz kell alkalmazni, s a vonatkozó újjáépítési terveket is ezekhez kell igazítani. Eger város vicinális közlekedési helyzeténél fogva nem fejlődhetett ki gyáripari vagy nagyobb kézműipari központtá. Táji adottsága következtében nem fejlődhetett számottevő mezőgazdasági góccá sem. Eger fejlődésének egyetlen iránya: Észak-Magyarország kulturális centrumává kell alakulnia. Erre utalja közel tízezernyi tanuló befogadására alkalmas nagyszámú tanintézete (jogakadémiája, számos középiskolája, szakiskolája, népiskolái), valamint egyéb kulturális intézmények. Eme nagyszámú kultúrtényezők dacára, az elmúlt évtizedek alatt mégsem történt határozott irányú kezdeményezés a városnak kultúrközponttá való kiépítése érdekében. Hiányzott a megfelelő és nagyvonalú kezdeményezés, hiányzott az arra hivatott és alkalmas hatósági és társadalmi szervezet és szerv, hiányzott a készség és megfelelő vezetés, hiányzott a tervszerű előrelátás és jövőbe tekintés. m