Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sánta László: Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között • 51

Heves megye állattenyésztésének változása 1884 és 1914 között Az újkori Heves megye területét a „némely törvényhatóság területének szabályozásáról és az ezzel kapcsolatos intézkedésekről" alkotott 1876. évi, XXIII. törvénycikk, az 1877. évi I. törvénycikk, valamint az 1884. évi VII. törvénycikk alakította ki. A megye területe ebben az időben 655 872 katasztrális hold. Határai: nyugatról és északkelet felől Nógrád megye, észak felől — mintegy 5,5 kilométer hosszúságban — Borsod megye, kelet felől Borsod és Hajdú megyék, délkeletről és dél felől Jász-Nagykun-Szolnok megye, délnyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun megye. A megye északi része hegyes, ellenben a közepe és a déli része az Alfölddel összefüggő sík terület. A két tájegység közötti vonal — nagyjából — Ecsédtől Makiárig húzható a képzeletben. Ezen a képzeletbeli vonalon túl csak az Egeres a Tarna-patak széles völgyein nyúlik be az Alföld, az előbbinél Egerig, az utóbbinál Tarnaszentmáriáig. Északi irányban a Zagyva-folyó keskeny völgye képez benyúlást Apc, Pásztó községeken át, egészen Kisterenyéig. A megye hegységei két nagy tájegységhez tartoznak. Az egyik a Mátra, amely egész tömegével a megye határain belül marad. A másik a Bükk-hegység, amelynek tömege Borsod megyére esik, Heves megyébe csak a délnyugati része nyúlik át. A megye vízben nem mondható gazdagnak. Folyói közül legjelentősebb a Tisza, amely a borsodi Péli-pusztától Tiszavalkig és Cserőköztől Kisköréig határt alkot a két megye között. Heves megye területét Kisköre alatt hagyja el. Mellékfolyói közül legtekintélyesebb a Zagyva. A megyében található kisebb patakok: a Tárna, a Laskó és az Eger. A megye közigazgatásilag hat járásra oszlik. 1. Az egri járás, amely 23 községből áll. Területe: 118 225 katasztrális hold. A polgári lakosság: 41 211. 2. A gyöngyösi járás, amely szintén 23 községet foglal magába. Területe: 111 354 katasztrális hold. A polgári lakosság: 38 225. 3. A hatvani járás, melyet 11 község alkot. Területe: 64 010 katasztrális hold. A polgári lakosság: 33 855. 4. A hevesi járás, mely 15 község területét öleli fel. Területe: 103 831 katasztrális hold. A polgári lakosság: 36 271. 5. A pétervásári járás, mely 33 községre terjed ki. Területe: 127 270 katasztrális hold. A polgári lakosság: 32 356. 6. A tiszafüredi járás, amelyet 10 község alkot. Területe: 110 191 katasztrális hold. A polgári lakosság: 30 922. 51