Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

ként bordézsma nettó bevételének 16,5 százaléka Eger környékéről származott. A districtusok sorából nagyon kiemelkedik a két szerencsi körzet szőlőtermése. Innen 8462 egri köböl, 25 icce bort hajtottak be a decimátorok, ami az egész egri püspökség területéről bedézsmált egyházi tized 47,7 százaléka volt. Tokaj környékén (a liszkai dézsmakörzetben) és a tolcsvai districtusban is igen magas volt a dézsmabor mennyisége. Tokaj és környékének magas fokú szőlőkultúrája messze felülmúlta ekkor a Heves megyeit, melyben természetszerűen szerepet játszott a török hódoltság okozta károsodás. A dézsmabor bruttó bevételét csak a Heves vármegyétől keletre elfekvő térségben mérhetjük fel a számadások alapján. Érdekes és nem várt eredményre vezetett a bruttó és a nettó bevétel közötti különbség vizsgálata. A begyűjtött dézsmabor mennyisége — — — — — 17 709 köböl 21,5 icce A járandóságok kiadása után maradt — — — — — 9 000 köböl 13,5 icce A borbevételből elesik — — — — — — — — 8 709 köböl 8 icce Ez a tekintélyes kiadás tehát eléri az öt vármegyéből bedézsmált bormenynyiség 49,4 százalékát. Mivel tudomásunk szerint ilyen irányú vizsgálatok még nem történtek hazánkban, úgy hisszük, hogy ennek folytán ez az eredmény újszerű megállapításként kezelhető. A dézsmabor terhére írt kiadási tételek érdekes képet tárnak elénk. Általában mindenütt kiadták a helységek lelkészeinek a dézsmás szőlők terméséből a kötelező és őket megillető octávát. Az erre vonatkozó számadási megjegyzések arról vallanak, hogy csak (Gyöngyös)Püspökiben részesült ebből katolikus pap, a többi esetben kivétel nélkül „concionator"-ok kapták az octávát. Valaminő különleges kedvezmény folytán a vizsolyi prédikátor az octáván kívül megkapta a quartát is. A püspöki birtokon levő szőlők három kategóriába tartoztak: vinea decimalis, vinea quintalis és vinea nonalis. Az utóbbi kizárólag Hejcén szerepelt. A hejcei prédikátor mind a decimális, mind a nonalis szőlők terméséből megkapta a quartát. A decimalis szőlők után Egerben, Felnémeten, Szőllőskén és Makiáron a tized felét az egri káptalannak utalták ki. A quintalis szőlők borából viszont a káptalan quartát kapott Egerben, Felnémeten, Felsőtárkányban, Szőllőskén, Nagytályán és Makiáron. Tihaméron, az egri káptalan birtokán, a vinea decimalis után a dézsma fele a püspöké volt, viszont a quintalis szőlőkből a quarta a kincstárt illette. A gazdag bortermést adó Szerencs districtus quartája azonban Naprády Demeter egri nagypréposté lett. A septima Szegedy Pál Eger vári prépostnak és csanádi püspöknek a következő dézsmakörzetek borbevételéből járt: mindkét szerencsiből, a zempléniből, a liszkaiból, a tolcsvaiból, a bariból, a varannóiból, a nagymihályiból és a homonnaiból. Az arlói districtus területéről azonban csak a Vadnáról és Bárcáról kapott septimát. Szegedy ismeretlen jogcímen „Tokainum (ti. vinum) dimidietas percepta, nimirum vini Agriensis cubuli 414. justae 2,5". Ez utóbbi annyit jelentett a számadások szerint, hogy a behajtott dézsmaborból, minden járandóság kiadása után, a felét kapta meg Szegedy. Paczona Máté egri vicarius pedig Kaza és Varbó districtusból, Pernauer Mihály hadi fizetőmester a szerencsi I. körzetből élvezte a septimát. A Kászon és Vári, valamint a Kisvárda districtusokban azonban ismeretlen jogcímen Kugler Sebestyén és Schenk Ádám kaptak septimát. (Kugler kamarai biztos, amint már láttuk, a szerencsi districtusból megkapta gabonából is a hetedet.) 32