Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

ezenkívül még quartát is kapott a concionator. A gyöngyösi protestáns papot viszont csak a quarta illette meg. Paczona Máté egri kanonok, vicarius, a gabonadézsmából a Kaza és Varbó, valamint a Zemplén districtus területén quartát élvezett. A kallói kerületben eleddig ismeretlen okból és jogcímen, Báthory Istvánnak a bedézsmált gabonatermés felét kellett átadnia a decimátornak. Septimában három személy részesült: Szegedy Pál egervári prépost, csanádi választott püspök, a liszkai, a zempléni és a homonai dézsmakörzetben, Pernauer Mihály, királyi hadi fizetőmester — akárcsak a bárányból — a Szerencs districtusban, végül Kugler Sebestyén — akiről tudjuk, hogy 1579-ben, mint a Szepesi Kamara biztosa járt Egerben

59 — ismeretlen jogcímen (bizonyára pénzkölcsön kiegyenlítése kapcsán) a Kisvárda, valamint a Kászon és Vári districtusban. Mivel tudomásom szerint eddig hazai viszonylatban nem mérték még fel, hogy a behajtott dézsmákból mennyit emésztettek fel a kiutalandó terhek, mind a búza, mind a tavaszi vetésű gabona esetében, a számadáskötet tételeiből kimunkáltam a bruttó gabonabevételt (többségében csépeletlenül), valamint) a kiadások után Eger várának maradt nettó mennyiséget: azaz a gabonadézsma tiszta hasznát. Meg kell említenem, hogy az úgynevezett cséplőrész („pars trituratoris") mennyiségi kimutatása, kiszámítása lehetetlen volt, mivel pusztán annak kiadása tényét említi a kötet, de mennyiségileg külön nem jelöli azt meg. Azt találtam, hogy a kalangyába rakott búzából 27,4 és a tavaszi vetésű gabonából pedig 28,6 százalékot utalt ki a vár dézsmása a begyűjtött mennyiségből. A cumulusok esetében valamelyest kedvezőbb volt a helyzet, mert búzából 24,4, tavasziból pedig 22 százalék került kiosztásra. Őszintén meg kell mondanunk, hogy a számadások teljes lezárása előtt nem is mertünk arra gondolni, hogy ilyen tekintélyes gabonamennyiségtől esett el a vár, kötelezettségei kiegyenlítése során. A 4. számú táblázaton a búza és a tavaszi vetésű gabona dézsmabevételét dolgoztuk fel, districtusonként. Elemző vizsgálatot kíván a már bedézsmált és a faluban asztagokba rakottan a cséplésre váró gabonában bekövetkezett veszteség. Ezt részben hatalmaskodás („potentia mediante") részben az ellenség, részben a decimátorok tévedése és a tűz okozta, de mindezt betetőzte az, hogy a Szepesi Kamara engedélyt adott a kassai főkapitányságnak és néhány kelet-magyarországi végvárnak, hogy gabonaszükséglete valamelyes részét az egri várat illető dézsmagabonából elégítsék ki. Hatalmaskodás. A szendrői vár provizora a Borsod vármegyei (Szalonnáról 96 kalangya és 7 kéve búzát, valamint 9 kalangya és 6 kéve tavaszit kicsépelten elszállított. Prépostváry Bálint, a volt egri főkapitány hasonlóan „erővel és hatalommal" az utódának: Nyáry Pálnak kiutalt 236 kalangya és 7 kéve búzát ragadta el a Szabolcs megyei Baka faluból. De maga Nyáry sem maradt ki az önkényeskedők sorából. Ö azonban kétségtelenül elmaradt fizetése pótlására az Abaúj vármegyében fekvő szalánci birtok két falujából: Újvárosból és Ujszállásról vitt el kicsépelten 57 kalangya és 2 kéve búzát saját céljaira. Ellenséges pusztítás. A dézsmába begyűjtött gabonából a hódítók is kivették részüket. A számadás megemlíti, hogy a Nyíregyházán asztagba rakott 152 kalangya és 25 kéve búzát a betört tatár csapatok hordták el. A tűz a Kalló districtusban fekvő Bezerményen egy 106 kalangyából öszszerakott búzaasztagot emésztett el teljesen. 25