Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

A természetben behajtott báránydézsmát számottevő kiadás apasztotta. Először is kiadták, ahol azt annak előtte is megtették, a helység papjának, zömében a protestáns prédikátoroknak („concionator") az őket megillető nyolcadot, az octávát. Ezután az egyéb javadalmak és járandóságok kiadására került a sor. A számadások szerint a kisvárdai, a liszkai és a homonnai districtusban Szegedy Pál Eger vári és leleszi prépostnak s egyben (már 1588-ban) választott csanádi püspöknek

50 a behajtott bárány- és kecskegida-állományból átadták a hetedet, a septimát. A szerencsi districtusban az egri káptalan nagyprépostja és az egyházmegye vicarius generálisa, Naprady Demeter

51 megkapta a báránydézsma után járó quartát, mely 111 darabból állott. Különös figyelmet érdemel, hogy a szerencsi kerületben a beszedett bárányok hetedrészét, a septimát, egy bizonyos Pernauer Mihály hadi fizetőmester („solutor bellicus") kapta (57 darabot). Pernauer valóban „Veldt Zallmaister" volt, akinek ezekben az esztendőkben a működési körzetéhez tartozott az egri vár is.

52 Minden bizonnyal hitelbe adott összeg fejében élvezte a szerencsi districtus mindennemű tizedét. Alább táblázatban mutatjuk be az egri vár bárány- és kecskedézsma-bevételének districtusonkénti alakulását. Ez a tizedkimutatás nemcsak bevételi számszerűségében szolgál érdekes adatokkal, de áttekintést ad a különböző területek egymástól eltérő intenzitású juh- és kecsketenyésztéséről. Eszerint a legnagyobb juhállománnyal a kisvárdai, a szerencsi, a kallói és mindegyiket messze túlszárnyalva, a nádudvari dézsmakörzet rendelkezett. A nádudvari districtusban annyi bárányt dézsmáltak, mint az egész püspökség területén beszedett bárányok l/3-a! Az 1150 darab dézsmabárányból 1037-et természetben, 113-at pedig megváltva kapott a vár. A juhállománnyal szemben magas volt a kecskeállomány a zempléni és a füzéraljai districtusok területén, de ugyanakkor sem Heves megyében, sem pedig a mohi, a nagymihályi és a nádudvari kerületben nem került kecskegida dézsma alá. Ezután lássuk districtusonként a számszerű adatokat. A 3. számú táblázat értelmezéséhez tudnunk kell, hogy a természetben átvett állatok száma fajtánként ki volt mutatható, de több dézsmakerületben a megváltott bárányokat és gidákat azonban együttesen mutatták ki. Az egri várnak tehát 3324^/^ darab bárány és 164 darab kecskegida bevétele volt dézsma címén, de ezen túlmenően még 2323 darab állatot — mint gazdánként 10 darab alatti töredéket — készpénzen megváltottak. Összesen tehát 5812 darab jószág jutott dézsma címén az egri várnak. A gazdálkodás szempontjából figyelmet érdemel, hogy a kis- és nagy-hevesi, valamint a patai dézsmakörzetbeli állatok, továbbá a mohi districtusból 111 darab — összesen tehát 596 darab — kivételével mind eladták a tizedszedők, s így a megváltással egyetemben 1179 forint 15

i

/

2 dénárt fizettek be tisztán Eger vára pénztárába. De amíg a bedézsmált állatok 82,6 százalékát áruba bocsátották, addig 225 darab bárányt a német katonák tartására a szerencsi dist>rictusban 125 kalangya csépeletlen búzáért cseréltek. Ennek az a magyarázata, hogy a távoli megyékből rendkívüli nehézséggel és nagy kockázattal járt volna Egerbe szállítani az állatokat, s így a szükségletet egy közelebbi helyről nem készpénzfizetés, hanem ugyancsak dézsmában behajtott gabona ellenében szerezte meg a vár. Megfigyelésem szerint itt is érvényesült az egriek azon gazdálkodási irányzata, hogy amit csak lehetett pénzzé tettek, mivel főleg a kato21