Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85

ről a levéltári források nem adnak felvilágosítást, a sajtó sem írt róla. Bizonyára nem került megrendezésre. 2. A színházi és a zenei élet felendítésének támogatása A nemzeti bizottság kezdeményezte a helybeli színház megnyitását. 1945. áprilisában hozzájárult ahhoz, hogy egy budapesti színtársulat megkezdje egri előadásait.

100 A népi demokratikus forradalmi átalakulás új követelményeket támasztott a színházi élettel kapcsolatban is. A bemutatott daraboknak új rendet kellett szolgálniuk. Ennek biztosítása érdekében a kultúrpolitikai bizottság 1946. május 16-i ülésén Csirmaz Dezső javasolta a műsor előzetes felülvizsgálását. Erre egy bizottságot választottak, amelynek tagjai dr. Ágoston Julián, Fógel Elemérné és Súlyán Györgyné lettek.

101 A két világháború közötti Eger kulturális életében fontos szerepe volt Fógel Elemérné magán zeneiskolájának. A felszabadulást követő infláció és a tüzelőanyag elégtelensége miatt e zeneiskola működése lehetetlenné vált. Fógelné már a kultúrpolitikai bizottság 1946. június 14-i ülésén szóvá tette iskolájának nehéz helyzetét, s támogatást kért. Ekkor a bizottság több hozzászólás után elhatározta, hogy a zeneiskola ügyében megkeresi a városi képviselőtestületet, s kéri a magánzeneiskola átvételét, városi zeneiskolává való minősítését.

102 Fógelné 1946. július 22-i szóbeli felvetése után levélben is kérte a kultúrpolitikai bizottságtól a támogatást, intézete városi zeneiskolává való átszervezésének segítését. Levelében a már említett anyagi okokon kívül kérését a következőkkel indokolta: „Az átszervezés lehetővé tenné egyrészt a tandíjak Zeszállítását, másrészt azt, hogy az eddigi négy ingyenes növendék helyett nagyobbszámú, zenei tehetséggel rendelkező és szegénysorsú gyermeket részesítene a zeneiskola teljesen ingyenes tanításban, és ezáltal a dolgozók között a zene—ének iránti tudást és érdeklődést fejlesztené. Ugyanezt szolgálnák a munkásság számára rendezett népszerű, de ugyancsak nevelési célú növendék- és tanári hangversenyek is."

m A kultúrpolitikai bizottság Fógelné kérését 1946. június 30-án pártolólag megküldte a polgármesterhez azzal a kéréssel, hogy azt a képviselőtestület tárgyalja meg.

104 A bizottság ezenkívül a beadványt 1946. augusztus 9-i ülésén még tüzetesen meg is tárgyalta. Az ülésen különösen Huszthy Zoltán támogatta a magánzeneiskola városivá való átszervezését.

105 A képviselőtestület Fógelné beadványát a kultúrpolitikai bizottság kérésére 1946. augusztus 26-i ülésén tárgyalta meg. A város azonban ekkor anyagi okok miatt nem tudta átvenni a magánzeneiskolát, s csak a „városi zeneiskola" cím használatát engedélyezte számára.

106 4. Törekvések művelődési társaságok szervezésére és újjászervezésére. A kultúrpolitikai bizottság tevékenysége során foglalkozott művelődési társaságok szervezésével és újjászervezésével is. Kezdeményezője volt a Magyar— Szovjet Művelődési Társaság Egri Tagozata megalakításának. Ezzel kapcsolatban felkereste az egyes intézményeket és szerveket, s kérte azokat a társaság helyi tagozatának megalakításában való közreműködésre. Fáradozásai hozzájárultak ahhoz, hogy az említett társaság egri tagozata 1945. szeptember 8-ánmegalakult, s az orosz és a szovjet kultúra lelkes népszerűsítőjévé vált.

107 A bizottság küzdött azért is, hogy e társaság egri tagozatának a kulturális munkára alkalmas, megfelelő helyiségei legyenek.

108 106