Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az egri Nemzeti Bizottság Kultúrpolitikai Bizottságának tevékenysége 1945—1946-ban • 85
tartott ülésében hozott és Eger megyei város képviselőtestületéhez intézett határozati javaslatáról nekem megküldött másodpéldány r t." 83 Az egri egyetemért vívott harc a nemzeti bizottság és a kultúrpolitikai bizottság történetének érdekes epizódja. Egy helybeli egyetem megszervezése valóban elősegítette volna, hogy Eger Észak-Magyarország kultúrközpontjává váljék. Az egyetem felállítására irányuló törekvések azonban szerintünk irreálisak voltak. Ebben az időben hazánknak négy tudományegyeteme volt, amelyek biztosították az ország szakemberszükségletét. Másrészt az ország akkori teherbíróképessége nem engedte volna meg az ötödik tudományegyetem létrehozását. Az egri egyetem szervezésénél sajátos kérdés annak jellege. Számos forrás azt bizonyítja, mint már azt fentebb említettük is, a városban katolikus egyetemet kívántak létrehozni. 84 A katolikus egyetem létrehozásának gondolata az érsekségtől, a Magyar Püspöki Kartól és a jogakadémiától indult ki. Az egyháznak az egyetem megszervezésével az volt a célja, hogy az ebben az időben Magyar Katolikus Jogakadémia Állam- és Jogtudományi karává átszervezett érseki jogakadémiát megmentsék a megszüntetéstől. 85 Feltehető a kérdés, hogy hogyan értékelhető a kultúrpolitikai bizottság katolikus egyetem létesítését támogató törekvése? A válaszadásnál a bizottság összetételéből kell kiindulni. A testület kisgazda és polgári demokrata párti tagjainál a támogatás érthető. A munkáspárti, különösen a kommunista párti tagoknak a támogatása következett abból, hogy reálisan értékelték a katolikus egyház akkor még nagyon jelentős befolyását a város lakossága körében. A katolikus egyetem gondolatának elutasítása a munkáspártok és a baloldali erők részéről tömegbefolyásukat csökkenthétté volna. Ebből következett az is, hogy a bizottság kommunista elnöke, Csirmaz Dezső is támogatója volt a katolikus egyetem ügyének. Az egyetem létrehozásáért vívott harc időszakában merült fel az egri Kereskedelmi Főiskola felállításának terve is. Az ötletet az adta a kultúrpolitikai bizottságnak, hogy a felszabadulás után Budapestre került egykori egyesített kassai és újvidéki kereskedelmi főiskolának nem volt épülete. A tervek szerint ez az intézmény mint a jogakadémia társintézménye működött volna, közös tanári karral. A bizottság a főiskola Egerbe hozatala érdekében beadvánnyal fordult a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez. 86 A főiskola azonban nem költözött Egerbe. Ennek okai közül jelenleg csak egyet ismerünk. Dr. Tóth József, a jogakadémia dékánja 1946. augusztus 13-i levelében arról tájékoztatta Csirmaz Dezsőt, hogy „ ... a jogi oktatás reformjának most folyamatban levő végrehajtása során a Jog- és Államtudományi kar részére szükségessé vált nagyszámú helyiség is csak a Líceumban működő egyik tanintézet kihelyezésével volna megoldható, aminél fogva a Kereskedelmi Főiskola részére az egyházi főhatóságnak — őszinte sajnálatára — a Líceum épületében helyiségeket rendelkezésre bocsátani módjában nem állhat. 87 III. A kultúrpolitikai bizottság közművelődési tevékenysége A kultúrpolitikai bizottság tevékeny részt vállalt a helyi kulturális életben. Segítette a közművelődés demokratikus szellemű átalakulását. Munkája, része volt az abban az időben kibontakozó úgynevezett szabadművelődésnek. A következőkben a kultúrpolitikai bizottság közművelődési tevékenységének néhány dokumentálható területéről szólunk. 99
