Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város XVIII. századi kézművesiparának fejlődése a statisztikai adatok tükrében • 71

az összeírások Series prima (I.), Series secunda (II.), Series tertia (III.) és Series quarta (IV.) néven említik. Tanulmányunkhoz tartozó táblázatokban ezeket a megfelelő római számmal jelöltük. Az 1720 és 1750 közötti időszakban az összeírások három külváros nevét említik. Ezek a hatvani, a felnémeti (vagy rác) és a makiári külvárosok. Táblázatunkban 1759—60tól két újabb külváros neve jelenik meg vizsgált anyagunkban. A Cifra (vagy Cigléd) és a Sánc külvárosok. 1779—80-tól kezdődően, a hatvani külvárost Suburbium Sancti Johannis (I.), valamint Suburbium Sancti Johannis (II.) néven írták össze. A makiári külváros is két adókörzetre oszlót; a Suburbium Makláriensis I. és a Suburbium Makláriensis Il-re. Az egyes adókörzetek nagysága a lakosság növekedésével állandóan változott. Ezért, valamint a rendelkezésre álló XVIII. századi térképanyag csekély volta miatt, csak hozzávetőlegesen tudtuk meghatározni az egyes adókörzetek területi elhelyezkedését. Ezt a mellékelt térképen kísérhetjük figyelemmel. A térkép négy belvárosi adókörzetet ábrázol. A négy kerület közül az első a belváros délnyugati, a második az északnyugati, a harmadik az északkeleti (ez a káptalani rész), a negyedik pedig a délkeleti részén terült el. Az első és a negyedik körzet a belvárosi piacot fogja közre. Ez, mint a későbbiekben látni fogjuk, lényegesen befolyásolta a mesterek számát és a mesterségek megoszlását. A külvárosok közül a legnagyobb a hatvani városrész volt. Ez a város délnyugati részén, az úgynevezett hatvani kapu előtt terült el, egy széles kavicsplatón. Kezdetben egy, majd két adókörzetet alkotott. Meg kell jegyeznünk, hogy később, a XVIII. század végétől ide sorolták az ettől északra elterülő hatvani külváros harmadik és negyedik adókörzeteként az Eszterházy Károly püspök által kialakított, úgynevezett Károlyvárost is. Ez a belvárost nyugatról övező dombokon épül ki. Vizsgált összeírásainkban ez még ne>m szerepel. A belvárostól északra, a felnémeti kapu előtt terült el a felnémeti külváros (vagy más néven Rácz külváros). Ezzel együtt írták össze a Szála külváros lakosait is. A város északkeleti részén, a Cifra kapu előtt terült el az úgynevezett Cifra vagy (Cigléd) külváros. A bslső vártól keletre fekvő dombokon (a lerombolt külső vár területén) alakult ki a Sánc külváros, a város délkeleti dombjain, az almagyari dombokon pedig a makiári külváros. Ez először egy, majd két adókörzetre oszlott. A táblázatok felépítése Az első táblázattípus egy-egy évre vonatkoztatva tartalmazza a mesterségek elnevezését, abc-sorrendben. A mesterségnevek mellett található számok azt mutatják, hogy a vizsgált városi adókörzetben az adott mesterségnek hány képviselője lakott. Az összeírások időszakonként feltüntetik a legények nevét is. Amennyiben a városrészben csak mesterek laknak, abban az esetben csak egy szám szerepel a rubrikában. Amenynyiben mestereket és legényeket is írtak össze, abban az esetben az első a mesterek és legények összegét, a zárójelben levő első szám a mesterek, az összeadásjel utáni szám a legények számát tartalmazza. Előfordult, hogy az adókerületben csak legényeket írtak össze. Ebben az 72