Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)
TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43
szerint, általában az összes községek postahivatalai a forgalomba be vannak kapcsolva". 52 Figyelmen kívül hagyta azonban, hogy a postahivatalok és postaügynökségek puszta megnyitása és a levélküldemények valaminő úton-módon való továbbítása még nem oldja meg a vasútforgalom hiányából és zavaraiból adódó súlyos problémát, melyen pedig a megyei útőrök futárszolgálata lett volna hivatva segíteni. A kérdés vizsgálata során igen lényeges körülményként merül fel, hogy a Heves megyei Állam építészeti Hivatal vezetője előbb eimlíbatt és idézett válaszában azt jelentette az alispánnak, hogy a hivatalát korábban ebben az ügyben sehonnan sem keresték meg. Valóban — a miniszteri rendelet a szolgálati út szigorú betartásával az egyes postaigazgatóságokat bízta meg, hogy az egyes megyéknél közbenjárjanak, s hogy az alispán és az illető megyei államépítészeti hivatallal együttműködve szervezzék meg az útőrök posta-futárszolgálatát. De a miskolci postaigazgatósági kirendeltség ilyen értelmű leirata Heves megye alispánjához ténylegesen neon érkezett meg, s így ennek folytán maradt el, hogy mindjárt 1945 januárjának elején az útőri futárszolgálatot megyénkben is megszervezzék. A szegedi és a debreceni postaigazgatóságok, valamint a miskolci postaigazgatósági kirendeltség, valamint több megye levéltárának kutatása alapján megállapíthatjuk, hogy ez a sajnálatos körülmény igen jelentékenyen járult hozzá ahhoz, hogy a vasúti közlekedés súlyos zavarai folytán oly hosszú időn át komoly levéltovábbítási gondokkal küzdöttek a Heves megyei postahivatalok és ügynökségek. A felszabadító harcok elülte utáni hetekben a legtöbb helység (község) egymással való levélpostai kapcsolata alkalmi küldöncök igénybevételére épült, amint azt a postaigazgatóságok, valmint Borsod, Hajdú, Szolnok és Csongrád megyék iratanyagának az átkutatása is bizonyít. Az. alkalmi küldöncrendszert részben a megindult postahivatalok, részben pedig a járási főszolgabírók, vagy éppen a községi elöljáróságok szervezték meg. Heves megyében a tiszafüredi járás főszolgabírójáról derült ki, hogy haladéktalanul a helységek felszabadulását követően, aktív öntevékenységgel megszervezte a járás helységeinek posta-küldöncszolgálatát. Egy, az alispánnak küldött, 1945 januári jelentéséből tudjuk, hogy „már 1944. évi december közepe óta szükségszerű helyzetben hatóságom által kiadott rendelkezés folytán járásom területén a levélforgalom kisebb zökkenőktől eltekintve meg szervezettnek nevezhető, figyelembe véve a mai közlekedési nehézségeket. .. Járásom területén a postaforgalomra vonatkozólag eddig saját belátásom szerint intézkedtem." m Sajnálatos, hogy nem maradt fenn e becses és a maga nemében példamutató rendelkezés, illetve annak egyes részletei. 1945 január utóján, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt egri központja ajánlotta fel segítségét az alispának: „Gyakran jönnek be falukból községbeliek, ha bármikor postát vagy üzenetet kell a Vármegyeházának kiküldeni, a közvetítést készséggel felajánljuk és vállaljuk, és üzenetre megbízottunkat vagy posta végett falubelieket a Vármegyeházára küldünk." 5 * Adatot azonban nem sikerült találnom arra vonatkozólag, hogy igénybe vette-e az egyébként kisgazdapárti alispán a hivatalos megyei levelezés továbbításának ezt a módját. A vasúttal nem rendelkező, illetve azoktól távol fekvő helységekben még 1945 máciusára sem javult lényegesen a postai küldemények továbbí55
