Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez • 43

Adatok Heves megye felszabadulás utáni postatörténetéhez A magyar történettudomány nem csupán meglehetősen elhanyagolt, de szinte mellőzött területét képezi a posta, illetve a postai szervezet múltjának kutatása. Ez pedig annál súlyosabban esik latba, mivel e szolgálat révén válik lehetővé nemcsak az állam-, illetve a közigazgatás, de a legkülönbözőbb közérdekű és fontos szervezetek hosszú sorának zavartalan és koordinált működése. A postaszolgálat egészen különleges fontossággal bírt a második világháború után újjászülető magyar állam életében, amikor is az előző politikai, társadalmi és gazdasági rendszer teljes összeomlása után népünk létérdeke volt az új alapokon való, mielőbbi talpraállás. Úgy hisszük, hogy a megye postatörténeti múltjának folyamatban levő feldolgozása keretében e rövid tanulmány is egyértelműen bizonyítani fogja, hogy milyen kulcsfontosságú szerepet töltött be a magyar postai szervezet újjászületése az új magyar állam életében. A szovjet hadsereg hadműveletei során Heves megyét 1944 szeptembere első napjaiban a délkeleti, s a déli határok mentén érte el. A megyénk területén operáló 2. Ukrán Front jobb szárnyának a feladatát képezte e térségnek az ellenséges erőktől való megtisztítása, a Budapest felszabadításáért indított akció, valamint az északi területeken tevékenykedő 4. Ukrán Front csapatainak hathatós támogatása.

1 Heves megyében a legyezőszerűen részben északi, északnyugati és nyugati irányban kibontakozott hadműveletek során, bár november 25-én már Hatvant is elérte a Vörös Hadsereg, s a megyeszékhely: Eger, november 30-án felszabadult, de a megye északi térsége: a pétervásári és a hatvani járások északi részeit csak december 24-én sikerült teljességgel megtisztítani a német és magyar fasiszta csapatoktól.- A védekezésre szorított katonai erők szívós ellenállását a Bükk- és a Mátra-hegység nehéz terepadottságai is támogatták, de a felszabadító harcoknak ebben az időszakában a Vörös Hadsereg ütőerejének a zömét hadászati fő célkitűzésére: Budapest felszabadítására összpontosította. A front közeledtére természetszerűen egymás után beszüntették a postahivatalok működésüket. Elsősorban a Budapest—Hatvan—Füzesabony— Miskolc, illetve Debrecen vasúti fővonalak forgalmának megszűnte jelentette megyénkben a postai küldemények továbbításának megbénulását. A vonatok és a postahivatalok azonban szinte az utolsó napokig fenntartották forgalmukat. Például a kulcsfontosságú Hatvanban a posta, a távírda 43