Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24

Minimális programként ismert megbízhatósági határok között elhelyezkedő esketési, keresztelési és temetési arányszámokat fogunk számítani az 5 rétegre és az „A" övezetre a vizsgált felekezetek szerint. Ezen a bázison, de további — független — források felhasználásával becsülni fogjuk a vizsgált évtized házasságkötési, születési

9 és halálozási arányszámát, rétegekre és az „A" övezetre vonatkozólag, a megfelelő hibahatárokkal együtt. Megállapítjuk a protogám—palingám házasságkötési arányt a vőlegény és a menyasszony házasságkötési korának eloszlását, a helybeli vőlegénnyel kötött, valamint az azonos és vegyes vallásúak házasságkötési arányát, továbbá a házasságkötések szezonalitását. Feldolgozzuk a születések 10 éves idősorát, a nemek születéskori megoszlását, az illegitim és ikerszületési arányt, a materben helyben lakó szülők és nem helyben lakók arányát, valamint a születések szezonalitását. A halandóság körén belül elsősorban nemek szerinti halandósági táblákat számítunk, továbbá vizsgáljuk a helybeliek — nem helybeliek arányát, a 10 éves idősor ingadozásait, valamint a szezonalitást. Ügy vélem, a teljes program ismertetése meghaladná a dolgozat kereteit, ezért csupán annak -megemlítésére szorítkozom, hogy az „A" övezet kontrollnak szánt második paralelljét nem nomtnatív felvételként képzeltük el, így viszonylag gyorsan 'megvalósítható lenne. Ezután kerülne sok egy 1000—2000 közötti mintasokaság kiválasztására az esketési bejegyzések alapján. Ezt a sokaságot kohorsznak tekintve, az anyakönyvekben követni fogjuk gyermekeik születési idejét — vagyis közvetve megfigyeljük a születési intervallumot —, valamint az anya korát a születéskor és a házaspár vagy született gyermekeik halálozását a vizsgált 10 éven belül. így a házasságok első 9 ül. 8 évének termékenységi eloszlásából — megfelelően illeszkedő függvények segítségével — becsülni fogjuk a termékenység szintjét és típusát, valamint kontrolláljuk az első lépésben becsült halandósági szintet is. Tervünk megvalósítása rendkívüli erőfeszítéssel is néhány évet vesz igénybe, s csak első eredményeink birtokában gondolhatunk arra, hogy — nemzetközi együttműködésben — vizsgálatunkat a ,,B" és ,,C" övezetre kiterjesszük. Az 1820-as évek vizsgálatára koncentrált folyamatban levő történeti demográfiai munkánkat olyan demográfiai alapkutatásnak tekintjük, amely a korabeli hazai viszonyok reprodukálásán túlmutatva, esetleg az iparosodás előtti társadalmak népességfejlődéséhez is megbízható támpontokat nyújthat. Heves megyei vonatkozások A Népességtudományi Kutatóintézet 1972—1974. évek során megszervezett országos méretű, reprezentatív mintavételén alapuló történeti demográfiai vizsgálatában Heves megye kitüntetett helyet foglal el: Heves megyei plébánia (Mezőtárkány) anyakönyvéből készült az első kísérleti adatfelvétel, amelyre további terveinket építettük; Egerben kaptuk az első elvi engedélyt és személyes támogatást a főegyházmegye lelkészeinek önkéntes részvételre való felkéréséhez; Egerben és a mintába eső környékbeli lelkészségeken gyűjtöttük az első, nagyon tanulságos tapasztalatokat 29