Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 4. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Benkőné Lukács Ágnes: A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása • 24

A XIX. századi egyházi anyakönyvek reprezentatív felvétele és néhány Heves megyei vonatkozása A történeti demográfiai vizsgálatok iránt világszerte fokozódó érdeklődés nyilvánul meg. Az egyre súlyosbodó népesedési világhelyzet arra készteti a demográfusokat, hogy a hosszú idősorokban megnyilvánuló tendenciák törvényszerűségét, az azokra befolyást gyakoroló tényezők hatását tanulmányozzák. Nem nehéz felismerni továbbá, hogy az egyenlőtlenül fejlődött országok és világrészek napjainkban csaknem minden történeti korszakot egyidejűleg képviselnek; fejlettségi szintjük összehasonlításának egyik módszere éppen az, hogy demográfiai mutatóikat vetjük egybe. Miután a fejlődő országok demográfiai helyzete sok tekintetben hasonlít az európai országok XIX. századbeli viszonyaihoz, e korszak feltárása egyben jelenkori problémák megoldásához is közelebb vihet. Hazai vonatkozásban túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Magyarország népességi és népesedési viszonyainak kutatása terén az elmúlt két évtizedben kiemelkedő eredmények születtek a XVIII. és azt megelőző századok, valamint az 1870. évi első hivatalos magyar népszámlálást követő évszázad tekintetében. A XIX. század első felével méltatlanul keveset foglalkoztunk, elsősorban az átfogó forrásmunkák — népszámlálások — hiánya miatt, de az anyakönyvek adatainak kiaknázása is sokáig váratott magára.

1 A Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézete 1964 óta foglalkozik a XIX. század népesedési viszonyainak kutatásával.

2 Egyes részproblémák — elsősorban a halandóság —, illetve kisebb területi egységek — például a Jász-Kun kerület, a hajdúvárosok kerülete, Csongrád vármegye — vizsgálata során egyre sürgetőbben jelentkezett az az igány, hogy országos szintre kivetíthető népesedési adatok birtokába jussunk,

8 s így megbízható alapot teremtsünk a különböző népességmodellek közül a legalkalmasabb típusú és szintű modell kiválasztásához.

4 Kitűzött célunkat az előzetes információk messzemenő kiaknázása és alapos gazdasági megfontolások után az anyakönyvek reprezentatív módszerű adatfelvétele révén véltük csak elérhetőnek. A reprezentatív anyakönyvi felvételhez mindenekelőtt olyan mintavételi keretre volt szükségünk, amely tükrözi a korabeli területi egységeket, figyelembe veszi a fennálló államhatárokat és a demográfiai magatartás, illetve az anyakönyvezés szempontjából lényeges ismérveket tartalmazó beosztással rendelkezik. Megfelelő csoportosítással és átalakítással — a Nagy Lajos által 1828ban megjelentetett repertórium

5 népességi adatait alkalmasnak találtuk mintavételi keret céljára. Mindenekelőtt a XIX. század elején fennállott 24