Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Eger város összeírása 1690-ben. • 65
Eger város összeírása 1690-ben Mivel nagyon keveset tudunk még eddig Eger városának a török hódoltság utáni települési, városképi, gazdaság- és társadalomtörténeti viszonyairól, ezért méltán terelődött a figyelem egy gondos munkára, a Neoaquistica Commissio részére készült Összeírásra, melynek teljes címe: Conscriptio Neo recuperata civitatis Agriensis facta 1690} Ismerünk ugyan egy ebből az időből származó másik összeírást is, 2 de az közelről sem tartalmaz ilyen sokoldalú és gazdag adatokat, melyek révén új képet nyerhetünk Eger város 1690. évi helyzetéről. Az összeírásból fény derül az épületek számára, a lakóházak kiépítettségére (fűthető szobák, kamrák, pincék, istállók számára). Igen értékesek és újszerűek a lakóházakkal kapcsolatos városi belső kertekre („hortus penes domum"), mint településtörténeti és városképi tényezőre vonatkozó adatok. Az összeírás felsorolja a különböző egyházi kézben levő és középületeket, sőt az elhanyagoltan, pusztulásnak indult, pusztán álló („deserta") lakóházakat, épületeket is. Nem elhanyagolható jelentőségű gazdaságtörténeti adatok nyerhetők az egyes háztulajdonosok birtokában volt állatok számáról, a várost övező különböző szőlőhegyeken lévő szőleik kiterjedéséről, és az ún, külső kertekről („horti extranei pro caulibus et ceteris"). De mindenakelőffct gondosan feltünteti a conscriptio a háztulajdonosok jogállását, társadalmi helyzetét, illetve származását: polgár, nemes, hajdú, új keresztény, rác, katonatiszt, kamarai tisztviselő. A jelen összeírás újszerű feldolgozásában a legkomolyabb problémát az adatoknak topográfiai realizálása jelentette, de részben az e korra vonatkozó helyi ismeretek birtokában, s a szórványosan tett, de éppen ezért döntő jelentőségű helymegjelölések alapján egyértelmű határozottsággal pontosan körülírható kisebb-nagyobb városrészekre bontható a közel 600 tételből álló összeírás. S éppen ebben rejlik a jelen rövid statisztikai jellegű feldolgozás új tartalmi mondanivalójának a lényege. Tehát nemcsak a város egészéről nyújtanak adatokat a conscriptio tételei, de a város egyes pontosan körülhatárolható részeinek ismerjük meg a háztulajdonosait, azok jogállását, a lakóházak kiépítettségét, s a kérdéses részben a belsős kertek meglétének az arányát. Fény derül arra az eddig ismeretlen kér-\ désre is, hogy a várost benépesítő egyes elemek (hajdúk, polgárok, nemesek, rácok, új keresztény, k) a város melyik részében és milyen mértékben telepedtek le, s vásárolhattak ingatlant. Az összeírás tanulmányozása nyomán a falakkal övezett várost hét 65
