Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
adott. Szükség volt tehát ennek szabályozására is. Az agarszalóki Nemzeti Bizottság 1945. január 27-i ülésén: ,... .további intézkedésig a napszámot 25 P-ben. 1 űrméter fa felvágási díját, amennyiben a munkavállaló saját szerszámával végzi azt, 30 pengőben állapítja meg." ÍM A gyöngyössolymosi bizottság így rendelkezett: „Férfi napszámbér 3 P 50-től, 4 P-ig — 10 órai munka utáni munkaidőre 10 százalék felár fizetendő munkabér gyanánt. — Női és gyermeknapszám 2 P-től 3 pengőig. Igás napszám 2 fogattól 120 P — egyfogatú: 80 P. Aki ennél többet kér vagy fizet, ha munkás első esetben 1 heti ingyenmunka, este bezárás, második esetben 2 heti ingyenmunka, 2 heti éjjeli bezárás, harmadik esetben internálás. Ha munkaadó: első esetben 500 P, második esetben 1000 P pénzbüntetés, harmadik esetben: internálás." I,,li A nemzeti bizottságok beleszóltak az ipari munkadíjak megállapításába is. A mezőtárkányi bizottság utasította a helyi elöljáróságot, hogy az iparosokat hívja össze és velük együtt állapítsa meg a munkadíjakat és ezt mutassa be a Nemzeti Bizottságnak. 157 Az egerszalóki bizottság: „Az ipari (kovács, kerékgyártó, cipész stb.) munkadíjak helyes megállapítása érdekében véleményadásra az egri ipartestületnek megkérdezését rendeli eL lyS Egerben: „A Bizottság határozatilag kimondja, hogy megkeresi a városi képviselőtestületet, hogy a város által foglalkoztatott szakmunkások órabérét 6,30; illetve 9 P összegben állapítsa meg."™ II. A nemzeti bizottságok közellátási tevékenysége A közellátás megszervezése, különösen a felszabadulás utáni első hónapokban komoly gondokat okozott Heves megyében is. A lakosság egy rész? (a nem mezőgazdasági foglalkozásúak, új gazdák, akiknek tartalékai nem voltak, a hadba vonultak hozzátartozói, a különböző kategóriájú nincstelenek stb.) ellátatlan volt, akikről gondoskodni kellett. 1948 elején a megyében 117 786 ellátatlan személy volt. 100 A közellátás terén is múlhatatlanul szükség volt a nemzeti bizottságok határozott intézkedéseire. Az egri megyei jogkörű Nemzeti Bizottság már 1C45. január 13-i ülésén határozatot fogadott el, a megyei közellátás megszervezésével kapcsolatosan. .,Miután Eger m. város ellátottság tekintetében egyedül képtelen megállni, kapcsolatot kell teremteni a vármegye más helységeivel és ennek alapján meg kell szervezni a megyei közellátás adminisztrációját. A város és a várraegye közellátása egymástól függetlenül működik. Azok a községek, amelyekkel a postai forgalom lehetséges, utasítandó a közellátás szempontjából számításba vehető készletek összeírására és a felmerülő hiányok bejelentésére." m A gyöngyösi bizottság 1945. január 25-án, Molnár Sándort kinevezte a városi Közellátási Hivatal vezetőjének. 162 A községekben a nemzeti bizottságok megszervezték a közellátási bizottságokat. Például Mikóíalván erre 1945. január 16-án került sor. 1 * 5 "' A közellátás biztosítása nem volt egyszerű feladat. Annak több fázisa volt. Először is össze kellett írni a meglevő élelmiszerkészleteket. Meg kellett állapítani a felesleget. A nagyréded Nemzeti Bizottság 1945. január 17-én: „. . .saját kebeléből 6 tagú összeíró bizottságot alakít, hogy az összeírás és készletek megállapítása után az ellátatlanok élelmezése biztosít-
