Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

vek társadalmi funkcionáriusait, a községházak személyzetét, a pékeket, a cipészeket mentesítették a közmunka alól. Ök közmunkaváltságot fizettek. Ilyen döntéseket hozott a harédi,

13

'

1 az erdőtelki,

13

', a káli

136 és még számos nemzeti bizottság. A nemzeti bizottságok a közmunka-kötelezettség elbírálásakor igyekeztek az igazságosság és humanitás követelményeit betartani. Ugyanakkor, ha arra szükség volt, határozottan felléptek a közmunka-kötelezettséget elmulasztókkal szemben. A mezőtárkányi bizottság azokat a fogattulajdonosokat, akik közmunkára nem jelentek meg, első esetben 50, második esetben 100 pengőre büntette. Harmadik esetben pedig elvették a fogatát, s azt olyan személynek adták ki, aki hajlandó volt közmunkára menni.

137 Nagyfügeden: „. . .minda.zok a kirendelt fogattulajdonosok vagy gyalogos napszámosok, akik a községi elöljáróságot vagy a termelési bizottság által közérdekből kirendelés esetén nem tesznek eleget a felszólításnak, büntetésül a megállapított szántási gyalogos napszámbér kétszeres összegét kötelesek megfizetni, a kiszabott büntetés közadók módjára is behajtandó, annak megtagadása esetén pedig a vohakodók ellen feljelentés teendő a közellátási kormánybiztossághoz."

m A nemzeti bizottságok számos helyen foglalkoztak a munkabérek megállapításával és ellenőrzésével. Erre a célra több helyen munkabérmegállapító bizottságokat, albizottságokat hoztak létre, illetve azok megszervezését kezdeményezték. Tarnazsadányban: „A Nemzeti Bizottság az összes felmerülő munkabérkérdések rendezésére és megállapítására 5 tagból álló bizottságot alapít, teljes jogkörrel." v

'

] Az egri Nemzeti Bizottság: „Az újjáépítéssel kapcsolatban az iparosok órabérének megállapítása végett, albizottságot létesít, melynek tagjai Bögös ács, Mácsay János és Domboróczky asztalos."

vs Ugyancsak ez a bizottság 1945. április 12-én. levélben kérte az alispánt, hogy a bizottság április 14-én kelt határozata alapján hozzon létre mezőgazdasági munkabérbizottságot, a nemzeti bizottság tagjainak bevonásával.

141 Közvetlenül a felszabadulás után 1945 tavaszán a mezőgazdasági munkálatok megkezdésekor legfontosabb volt a szántási díjak megállapítása és ellenőrzése. Külön-külön meg kellett határozni a traktorok és a fogatok szántási díját. Az akkori viszonyoknak megfelelően a díjazásnál szerepet kapott a ledolgozás is. A nemzeti bizottságok a földek megszántásakor előnyben részesítették a fogat nélkülieket és az újonnan földhöz juttatottakat. A nagyfügedi bizottság: „...elrendeli, hogy mindazok a földtulajdonosok, akik nem rendelkeznek fogattal és a szántáshoz fogatot szerezni nem tudnak, jelentkezzenek és a jelentkezőket bizottság felülbírálja és részükre megállapított szántási díj mellett fogatot rendel ki, hogy a szántás végezhető legyen."

m Taírnaszentmiklósoín a földosztáskor kiosztott földeken: „. .. 1 m. hold föld meg szántásáért és elboronálásáért 135 pengőt állapított meg a bizottság a traktoroknak, amelyből a szántás 112,50 P — a boronálás pedig 22,50 Pengő." Egyéb helyeken a. traktoroknak magyar holdanként szántásért és boronálásért 150 pengőt szabott meg a bizottság tárcsázásért pedig 75 pengőt.

143 Erdőtelken a Nemzeti Bizottság szántáskor a traktor-kezelőnek 40 pengő alapfizetést és neki, valamint a segítőmunkásnak holdanként 5 pengő szántási díjat állapított meg.

144 Nagyfügeden a: „Bizottság a traktortulajdonosok által végzendő szántási díjat — üzemanyaggal együtt — kat. holdanként 40 P-ben állapítja 47