Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28
a nemzeti bizottságoktól, de számos helyen szoros kapcsolatban voltak velük. A nemzeti bizottságok segítették, sőt ellenőrizték munkájukat. Az egri Nemzeti Bizottság 1945. március 19-i határozatával kötelezte a polgármestert, hogy a termelési bizottságnak a feles haszonbérletre vonatkozó határozatát: „. .. azonnal doboltassa ki és falragaszok útján hozzák a közönség tudtára." 62 A gyöngyösi Nemzeti Bizottság 1946 nyarán, miután meggyőződött arról, hogy a termelési bizottság hanyagul végezte munkáját, albizottságot küldött ki, annak ellenőrzésére. 03 2945 első hónapjaiban az ország kenyerének biztosításáért folyó harccal egyidőben ment végbe az agrárforradalom, a földesúri földek felosztásának előkészítése és végrehajtása. A nagybirtokrendszer Heves megyében is igen nagy súllyal nehezedett a dolgozó tömegek vállára. A földosztás előtt a megye az ország azon területei közé tartozott, ahol a földbirtokok közötti aránytalanság igen erős volt. 0 ' 1 A feudális eredetű nagybirtokrendszer felszámolása a népi demokratikus forradalom egyik égető kérdése volt. Nem véletlen tehát, hogy a Magyar Kommunista Párt 1944. november 30-án nyilvánosságra hozott programjában a földosztás a fő kérdések között szerepelt. A párt programját magáévá tette a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front is, és ilyen szellemben adta ki első nyilatkozatát, 1944. december 22-én, az Ideiglenes Kormány is. 05 A földosztás végrehajtása elé azonban számos akadály tornyosult, amelyet főleg a koalíció jobbszárnya, a kisgazdapárt jobboldala támasztotta. 06 Az antifeudális agrárforradalom következetes végrehajtásáért, a feudális birtokviszonyok teljes felszámolásáért a legkövetkezetesebbem a Kommunista Párt szállt síkra. E kérdésben jó szövetségese volt a Nemzeti Paraszt Párt. 0 ' Heves megye agrárproletárjai és szegényparasztjai nagy lelkesedéssel fogadták a Magyar Kommunista Párt földreformtervezetét. Az 1945 februárjában és márciusában a megye községeiben és városaiban lezajló megmozdulások jelentős mértékben forradalmi jelleget adtak a földreformnak. 08 A lakosság megmozdulásait, a földesúri földek felosztásáért vívott harcát tevékenyen segítették a nemzeti bizottságok. A különböző népi szervek közül ezek voltak azok, amelyek a földosztás előkészítéséért és végrehajtásáért a legtöbbet tették. Ez a tevékenységük egyben politikai és gazdasági tevékenység volt. A kettőt mereven elválasztani nem lehet. Ezért a bizottságok gazdasági tevékenységének elemzésiékor e témát is tárgyalnunk kell. A nemzeti bizottságok korabeli jegyzőkönyvei hű tükrözői e népi szervek állásfoglalásainak, a parasztság akkori hangulatának. A fennmaradt nemzeti bizottsági iratok közül a Magyar Nemzeti Bizottság egri, illetve Heves megyei csoportjának 1945. január 22-i ülése jegyzőkönyvében találjuk az első adatot, a földosztással kapcsolatos kérdésekről. Az ülésen dr. Kardos László, kommunista párti nemzeti bizottsági tag, mint napirendi előadó; „felolvassa a Nemzeti Paraszt Pártnak a földreformra vonatkozó, mellékletben jelen jegyzőkönyvhöz csatolt javaslatát. Javasolja, hogy a Heves megyei Nemzeti Bizottság keresse meg a magyar kormányt, hogy a földreformra vonatkozó javaslatot minél előbb vegye tár-gyalás alá." A felolvasott javaslat fölött érdekes vita bontakozott ki, amelyben felszólaltak a pártok és a szakszervezetek képviselői. A napirendi ponthoz elsőként egy kisgazdapárti nemzeti bizottsági tag szólt hoz-
