Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

vállalkozó közt a munkadíjai, illetőleg megegyezés létrehozandó nem volna, mely esetben majd a nemzeti bizottság fog határozni.""® Nagyrédén: „A Nemzeti Bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a határban levő kukorica letörésére és betakarítására a tulajdonosokat felhívja, ha ezek 8 nap alatt nem takarítják be a termést, akkor közmunkával csináltatja meg és a terményt hatósági zár alá veszi."'

21 1945 tavaszán a szántási ós vetési munkák megkezdését elsősorban az iga- és gépi erő hiánya akadályozta. Az igavonásra alkalmas ló és szarvasmarha-állomány a háború alatt a felére csökkent. A újonnan földhöz jutottak között csak kb. 25 százalék rendelkezett igával. Ezeknek általában 1—1 tehenük vagy 1—1 lovuk volt, amelyet szántáskor, vetéskor stb. közösen összefogtak.

22 A megye területén a felszabadulás után 356 traktort írtak össze, ezek nagy része azonban nem volt üzemképes állapotban.

23 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány több rendeletet adott ki ugyan az igaerő és a traktorok igénybevételéről, felhasználásáról, de ezek végrehajtása, amikor még a közigazgatás nem épült ki, jelentős mértékben a népi szerveken, elsősorban a nemzeti bizottságon múlott. A nemzeti bizottságok határozott intézkedései szükségeltettek ahhoz, hogy a meglevő igaerőt, traktorokat célszerűen felhasználják.

24 Az egerszalóki Nemzeti Bizottság az igaerő számának növelése érdekében „. . .minden borjú és növendékmarhának a levágását megtiltja."

2

'' Számos nemzeti bizottság intézkedett a háború alatt elkallódott szekér és egyéb járművek összegyűjtéséről, a befogott állatok összeírásáról és célszerű, felhasználásáról. A mezőtárkányi Nemzeti Bizottság egyhangú határozattal kimondta; „. . .hogy a községben különböző egyéneknél levő fogatos járműrészeket fel kell kutatni, azokat Mészáros János és Menkó Ferenc kovácsmestereknek egybegyűjteni, azokból használható járműveket létesíteni, s az így elkészült szekérre az elkészítési díjat ráírni, az így elkészített szekeret azon gazdának kell a javítási díjért átengedni, akinek szekerét a hadműveletek során igénybe vették."

26 Atkáron három tagú albizottságot hoztak létre a gazdátlan kocsik és lovak összeszedésére.

2

' A füzesabonyi Nemzeti Bizottság úgy határozott, hogy a „. . .fogott lovakat, hadi kárt szenvedett és kizárólag földműveléssel foglalkozó gazdáknak kell oda juttatni."

2

* Az egerszalóki Nemzeti Bizottság egyhangúlag elhatározta: „1. Ha a lovat befogó és gondozó gazda a felszólítás után egy héten belül munkába tudja állítani, illetőnél marad, ellenkező esetben másnak kell adni; 2. Akinek meglevő igásállatain kívül befogott lova vagy ökre is van, köteles átadni a képviselőtestület által kijelölt egyénnek, megfelelő tartásdíj ellenében. Szarvasmarhára vonatkozóan; 1. Ha valakinél van egy befogott tehén, de más nincs, az nála marad; 2. Ha két vagy több tehene van valakinek, de egy azok közül befogott, a befogot•íat, vagy ha jónak látja, a sajátját köteles átengedni olyan családnak, ahol szarvasmarha nincs, de több kis gyermek van vagy olyan gazdának, akinek a háború alatt nagy állatvesztesége lett."

29 A nemzeti bizottságok azokról is gondoskodtak, akiknek egyáltalán nem volt igaereje. Ezt követelte a föld megművelésének érdeke, de ezt követelte az egymáson való segítés érdeke is. Vámosgyörkön: „Sándor József javaslatára a nemzeti bizottság kimondja, hogy minden igatulajdonos, minden harmadik nap köteles igával nem rendelkezők részére szán31