Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: A nemzeti bizottságok gazdasági tevékenysége Heves megyében 1945—1946-ban. • 28

tás nélkül is arányos képviseletet nyerjen."'

1 1945. január 19-én az alispán rendeletben hívta fel a főszolgabírókat és polgármestereket, hogy a közigazgatást a nemzeti bizottságok közreműködésével szervezzék meg.

10 1945. január közepétől elkezdődött az ideiglenes községi és városi képviselőtestületek megválasztása. Ez azonban Heves megyében sem jelentette azt, hogy a nemzeti bizottságok csak politikai testületként működtek, mint azt a 14/1945. M. E. sz. rendelet előírta.

11 Nem véletlen tehát, hogy az alispán 1945. január 29-én levélben fordult a Belügyminiszterhez, amelyben a nemzeti bizottságok hatásköréről is felvilágosítást kért; „Szükségesnek tartanám a Nemzeti Bizottságok hatáskörét is pontosan körvonalazni, mert a Nemzeti Bizottságok különböző hatáskört tulajdonítanak maguknak."

12 1945. február 28-án, az alispán körlevelet adott ki a főszolgabírók és a polgármesterek részére, amelyben körvonalazta a nemzeti bizottságok hatáskörét. „A helyi nemzeti bizottságok — írja az alispán — a közigazgatási hatóságoknak hivatali ügyekben rendeletet nem adhatnak. Azokkal nem rendelkeznek és a közigazgatási eljárásba nem folyhatnak bele.'

m A közigazgatás újjászervezése 1945. április végére, mint az ország más területein is, Heves megyében is végbement.

14 1945. április 26-án megjelent a kormány 1030/1945. M. E. rendelete a közigazgatás ideiglenes rendezéséről szóló, 14/1945. M. E. sz. rendelet kiegészítéséről. Ennek 11. §-ában a kormány leszögezte, hogy: „A törvényhatósági bizottságoknak, illetőleg képviselőtestületeknek megalakításával a Nemzeti Bizottságok közigazgatási hatásköre megszűnik."

1

' A központi rendelkezést azonban Heves megyében is még hónapokig nem respektálták a nemzeti bizottságok. A megyei Nemzeti Bizottság július 22-én, többek között ezeket írta az alispánnak 7888/a. 1945. sz. átiratára: „Fenti számú átirat elintézésében utasítottuk a Járási Nemzeti Bizottságok útján a vármegye összes Nemzeti Bizottságát most már harmadízben, hogy az önkormányzati testületek, illetve a városi képviselőtestületek hatáskörét intézkedéseikkel ne sértsék és e testületeket önkormányzati joguk gyakorlásában ne korlátozzák."

m Bár a közigazgatás már kiépült, a nemzeti bizottságok továbbra is önállóan intézkedtek. Ez leginkább 1945 őszéig volt jellemző, de még 1946 folyamán is, a nemzeti bizottságok többször önállóan intézkedtek, nemcsak ellenőriztek, tanácsot adtak. A fenti bevezető szükséges volt azért, hogy a továbbiakban megértsük a dolgozatunk témáját képező azon intézkedések sorozatát, amelyeket a megyei nemzeti bizottságok a gazdasági élet újjászervezéséért tettek. A nemzeti bizottságok rendkívül szerteágazó tevékenységének egyik alapvető része a gazdasági és közellátási tevékenység volt.

17 E fontos népi szervek ezirányú munkáját 1944 végétől, 1945 elejétől 1946 végéig kísérjük nyomon. 1947 januárjától 1949. január 31-ig terjedő időszakban a nemzeti bizottságok már alig-alig foglalkoztak gazdasági és közellátási kérdésekkel. Célszerű volt tehát vizsgálódásainkat a nemzeti bizottságok történetének csak első két évére korlátozni. A bizottságok, elsősorban addig, amíg egy-egy településen ki nem alakult a közigazgatás, nemcsak határoznak, utasítanak, mozgósítanak, hanem operatívan is foglalkoznak gazdsági és közellátási kérdésekkel. Ez főleg az 1944 decemberétől 1945 .nyaráig terjedő időszakra vonatkozik. 1945 nyarától—őszétől a nemzeti bizottságoknak főleg az ellenőrző szerepe érvényesült. Ekkor 29