Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5

a LSJ/1 első része keletkezésének; ezért hasonló tartalmú és beosztású XV. századi Liber meglétét nem tartom valószínűnek. Szederkényi egy vizsgálat eredményének tekinti a LSJ létrejöttét, amelyet 1579. augusztus 5-én, a Szepesi Kamara megbízottai: Kugler Se­bestyén, Jánossy János és Grundl János végeztek az egri várban. A vizs­gálat célja az volt, hogy felderítse a gazdasági szabálytalanságokat ame­lyeket Kolonics Bertalan várkapitány, illetve még Ungnád Kristóf pro­vizora, Soklyósi István és Kolonics provizora, Kövér Ferenc elkövettek. A vizsgáló bizottságnak kiadott utasítás egyik pontja az volt, „hogy a bizottság szerezze meg Szent János könyvét, s abból kutassa ki azon megyék, kerületek és birtokosok neveit, honnan Ungnád Kristóf a bá­rány, termény és bortizedet szedte. Miután pedig a vár tartozékainak egyes részei más várakhoz csatoltattak, így ezek a Szent János könyvében nem tálálhatók, vizsgálat útján derítse ki ezeknek is a névsorát." Az utasításból kitűnik, hogy a LSJ már Ungnád idejében elkészült, és Sze­derkényi az általa közölt szöveget helytelenül értelmezve tette a LSJ korát 1579-re. 49 A LSJ/l első részének általam megállapított keletkezési idejét a szö­vegkritikai érveken kívül más konkrét, levéltári forrásokkal is alátámaszt­ható kronológiai adatok is bizonyítják. 1569 októberében Ruber János, Khielman András és Fej érvári János királyi megbízottak jelentették, hogy Forgách Simon helyett Ungnád Kristófot iktatták be az egri vár kapitányi tisztébe. 50 A következő év áp­rilisában már olyan rendelkezés született, amely szerint az egri nagypré­post jövedelmét teljes egészében Eger várának költségeire kell fordítani. 51 Ez minden bizonnyal megkövetelte a jövedelmek pontos összeírását, és egyéb kimutatásokkal együtt ez alkothatta a Liber Sancti Johannis-nak nevezett kötetet. 1571. május 14-én Miksa király leiratot intézett a Szepesi Kamarához, amelyben már konkrétan említi a Liber Sancti Johannis-t; a könyv valaha az ekkor már elhunyt Fej érvári János birtokában volt. A király ezért utasí­totta a kamarát, hogy az örökösöknél nyomozzanak a Liber és egyéb számadások után. Ezek „non pauca colligisse dicitur eo tempore, que provisoratus officia Agriensis fundus est." 52 A kamara megbízottja Eper­jesen eljárt Fej érvári özvegyénél, de az iratokat nem találta nála, mint ez az 1571. május 28-án, Kassán kelt jelentésből kitűnik. 53 A királyi leiratot a Pozsonyi Kamara is megkapta, mert az 1571. má­jus 14-én kelt királyi parancsra május 22-én jelentette, hogy a nála őrzött egri iratokat a Liber Sancti Johannis-sal együtt felküldi. Tekintet­tel azonban arra, hogy „.. .nulla illorum scriptorum exempla hic retinere potuerimus, ea rursus" kéri visszaküldeni. 54 Ezek a tények világosan bizonyítják, hogy a Liber Sancti Johannis első része 1569 októbere és 1571. május 14-e — Ungnád beiktatása és a királyi leirat kiadása — kö­zött keletkezhetett. Nem tudjuk ugyan eldönteni, hogy a jelenleg ismert példány a szó­ban forgó eredeti-e, esetleg a Fejérvári özvegyénél akkor nem talált példány-e, vagy ezek valamelyikének egykorú másolata, de ez a forrás hitelessége szempontjából nem döntő. Bizonyos, hogy a Liber Sancti Johannis egy példányát a Szepesi Kamaránál is őrizték. A LSJ/1 harmadik részében található, 1587-ben

Next

/
Thumbnails
Contents