Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 3. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Kovács Béla: A Liber Sancti Johannis keletkezése és kora. • 5
III. A fentiekből kitűnik, hogy a Liber Sancti Johannis-nak nevezett kötet viszonylag hosszabb idő alatt felgyülemlett jogbiztosító iratok gyűjteménye. A könyv előzményei minden bizonnyal a káptalan levéltárában őrzött kimutatások jegyzéke, amelyeket később lemásolva, egységes kötetbe foglaltak össze. Kandra feltételezte azt, hogy a LSJ í példányát egy elveszett, XV. századi példányról másolták, de véleményét kellőképpen nem támasztotta alá. 5 Feltehetően ismerte az Egri Érsekség Gazdasági Levéltárában őrzött 11. számú Liber-t, (i amelynek 393. lapjától kezdve a püspöki birtokok urbáriuma olvasható; ez hasonló adatokat tartalmaz, mint a LSJ példányai. Az urbárium címe: „Sequntur Proventus illarum Possessionum suprascriptarum per Anni circulum et etiam quos ex praefatis Possessionibus Rmus Dnus Gábriel Dei et Apostolicae Sedis gratia Episcopus ejusdem Ecclesiae Agriensis Anno videlicet Septuagesimo sexto suis Nobüibus et familiaribus ad officolatus distribuit. Et etiam quae ex eis simul cum praesentibus ad Castrum Agriensem famulantur et primo Civitatis Agriensis tot proventus ut infrascripto modo patebunt." A 456. laptól kezdve hasonló urbáriumtaredék található, amelynek címeként ez a bejegyzés olvasható: „Eruitur aliquantenus (ez a szó későbbi bejegyzés!) ex libro S. Johannis, qui circa Annum míllesimum quadringentesimum octuagesimum sextum a S.R.E. Cardinali Gábrielé tunc Episcopo Agriense compilatus, et pro Directione Administrationis honorum Episcopalium tum per ipsos Episcopos tam sede vacante per Cameram adhibitus, tum penes Episcopos et Venerabilem Capitulum Agriensem tum penes Cameram Scepusiensem conservatus usque modo in continuo usu fűit." Ezek a bejegyzések azonban a XVIII. században íródtak és a XV. századra visszautaló megjegyzéseket csak arra alapozhatták, hogy az urbáriumtöredékek hasonlóak a LSJ/1 harmadik részében található, 1587-es urbáriumhoz. Rangoni Gábor püspök 1479-ben tényleg adott ki a káptalan számára statútumot, amely az egyházi kötelezettségek mellett gazdasági ügyekről is intézkedik. Ez a LSJ/2 191—195. oldalain olvasható. Rangoninak tulajdonítható az egri püspökség birtokainak officiolatusokba szervezése is; így tehát Kandra feltételezhette egy XV. századi Liber meglétét. A LSJ/1 első részének alaposabb vizsgálata segítséget nyújthat a feltételezett XV. századi eredeti meglétének vagy hiányának bizonyítására, ezért a külső, formai jegyek alapján végzett leírás után most belső, szövegkritikai vizsgálattal kísérlem meg e példány korát meghatározni. A bizonyításhoz az alapszövegbe került másodlagos bejegyzéseket is felhasználom, de elsősorban az alapszöveg személynév! és történeti tényeket tartalmazó anyagát veszem jobban szemügyre. (A LSJ/1 példányába másodlagosan beírt szövegeket a LSJ/2, majd ennek alapján a LSJ/K is több esetben NB megjegyzéssel közli, de nem következetesen.) Elöljáróban elmondhatjuk, hogy a LSJ/1 papírjának vízjele a XVI. század harmadik harmadára utal, az íráskép, a rövidítések rendszere is erre a korra bizonyít. A könyvbe az utólagos bejegyzések zömét 1643. a LSJ/2 példány lemásolása előtt írták; ez a dátum tehát a LSJ/1 első részének ..terminus ante quem"-je.
