Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

már 265 rizsma itatóst adtak el a Regest típusúból, megtoldva ezt még 20 rizsma kancelláriai regest írópapírral. Az 1821—22. évi pesti szállítást az apátfalvi korcsmáros végezte 36 forint 22 krajcár költséggel. — De1821—22-ben a miskolci nyomdának is sikerült eladnia az apátfalviaknak 80 rizsma Parva méretű nyomópapírt.

6

' Megállapíthatjuk tehát a számadási maradványok alapján, hogy ha szerény keretek között is, de a közvetlen környékét túllépő paca volt az Egri Érseki Papnevelő Intézet apátfalvi papírmanufaktúra termékeinek. Érdekes képet nyújt a különböző papírfajták értékesítési ára is, bár csupán az 1821—22. és az 1823—24. esztendőkre maradtak fenn ilyen jellegű levéltári adatok. Az alább feltűntetett árak 1 rizsmára vonatkoznak.

68 Itatóspapír, Medián 6 Forint Nyomópapír, Parva 2 Forint 26 krajcár írópapír, Regest Medián 10 Forint Irópapír, Regest Ausus 5 Forint írópapír, Post Ausus 6 Forint Itatóspapír, Regest 3 Forint 15 krajcár Az írópapírfajtában szereplő Regest Medián és Regest Ausus mibenlétét felfedni engedi a készletnyilvántartás, melyben a kérdéses eladási tétel a Cancellay Ausus kategóriából került kiadásra. Kétségtelen, hogy az utóbbi az előbbinek a fél terjedelmű félesége — mivel az ára a fele az: előbbinek. Vízjelek Az Egri Érseki Papnevelő Intézet fennmaradt levéltári anyagában 1814. és 1848. évekből származó írópapíroknak megvizsgáltam vízjeleiket is. — A vízjel a merített papír igen fontos és jellemző adata. A vízjel tulajdonképpen mesterjegy^ illetve az előállító papírmalom márkája, mely az előállítás helyére, a papírmalom tulajdonosának a személyére, a papír minőségére, vagy ezzel kapcsolatos más tényezőkre utal. A vízjel mintázata olyan módon készül, hogy a merítőszita belső felületének rézhuzalhálózatára ráerősítik, ráforrasztják a vékony fémlemezből kivágott, vagy huzalból kialakított vízjel ábráját. Így aztán amikor a merítőkádból kiemelik a pépet és a szita felületén az papírrá alakul, a vízjel rajzolatának megfelelően a papír rosthalózata valamelyesen vékonyabb lesz, s ezt a tulajdonságát maradandóan meg is tartja. A papír átvilágításakor azután a vízjel egyértelműen világosabb rajzolatban tűnik elő. Láthatjuk tehát, hogy a vízjel elnevezésnek semmi köze sincs a vízhez — az elnevezés helytelen, de a gyakorlatban közhasználatúvá vált. A vízjelkutatás hazánkban kivált az utóbbi két évtizedben ért el szép eredményeket,'

0 s éppen ez ösztönzött, hogy az apátfalvi papírmalom történetének feltárása során vizsgáljam az ott készült papírok vízjelét is. A jelen tanulmány előmunkálatai kapcsán mintegy 1 500 olyan papírlapot vizsgáltam át az Egri Érseki Papnevelő Intézet fennmaradt iratanyagából, melyeket 1814 és 1848 között használtak fel. (A papírmalom ui. — mint majd a befejező részben látni fogjuk — 1847-ben megszűnt.) Az átvilágítás során pauszpapíron másolatot készítettem az egyes, lehetőleg hibátlan vízjelekről. A további kutatások során gondosan feljegyeztem az egyes vízjeleket tartalmazó papírok felhasználása évét. így aztán egy-egy vízjel első és utolsó előfordulási évének birtokába jutottam.. 74