Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az apátfalvi papírmalom története. 1814—1847. • 59

1—1 „papírost srófoló négyszögű deszka" közé szorították. A merítőszitá-ból a friss papíríveket 186 darab nemez: „papírost takaró Pust posztó"— készletre borították. „Papírost csináló forma", azaz merítőszitá 1824-ben 7 darab volt. „Papírost rakó deszká"-ból 21 volt a műhelyben, egy 5,70 méter hosszú asztal, 2—2 darab „székecske", vashorog fanyéllel" és 1—-1 darab létra, valamint köszörűkő a hollandi késeinek és a rongyvágó kések élesítésére. Az „enyvező kamará"-ban álló „nagyobb vaskatlan"-t a konyhából fűtötték. Volt itt egy „rézüst vas lábakkal", s egy „tajtékszedő kanál". Tudnunk kell ui., hogy a papírgyártáshoz Apátfalván is az enyvet részben báránylábból főzték/'

7 A már vízzel hígított enyves levet egy-egy háromabroncsú „tölgyf akad"-bo. töltötték, s abba mártogatták a papíríveket és a kartonlemezeket. Volt itt még két darab „kétfülű dézsa" is, bizonyára. a víz, illetve az enyves víz tárolására. S természetesen itt állott a „kisebb sróf enyvezőre", melyben a már enyvvel kezelt lapokat sajtolták le. A papírmanufaktúra teljességéhez tartozik még a mester lakásában: őrzött „festéket törő kis vas mozsár", az indigó porítására és 4 darab „papírost tisztító apró kések", mely utóbbiak használatáról nem tud a szakirodalom. A papírmálom padlása háromemeletes beosztású volt. „A papírosház alsó padjá"-n és „a középső pad"-on 2—2, „a legfelső pad"-on pedig 1 „sorlószőrzsinór" volt kifeszítve a papírívek szárítása céljából. De az alsó padláson tárolták egy ládában az enyvfőzés céljából beszerzett báránylábakat. A kartonlemezek szárítására itt 4 nagyobb és 3 kisebb „szék"-et is; tartottak.

48 A papír-malom termékei Papírmalmunk készítményeit meglehetősen jól ismerjük a fennmaradt számadásokból. Ezek szerint Apátfalván a következő papírfajták készültek: 1. Papírlememez, karton. („Mappa", „Carta mappa".) 2. írópapír. 3. Nyomópapír. 4. Itatóspapír. A papírlemezzel azért kezdjük a készítmények ismertetését, mivel annak előállításával indult meg az 1813—14. katonai évben a papírmalom működése/'

9 A karton készítésére könyvkötészeti, illetve talán könyvnyomdai hulladékot („Nyíradék", „Abscissurae") használtak fel. Papírlemezből egy vastagabb („crassior" és egy vékonyabb („tenior") változat, készült. Túlnyomó zömmel a vékonyabb papírlemez került ki a manufaktúrából. Több esztendőben csakis vékonyabb karton készült — így volt ez mindjárt 1813—14-ben is.

50 A papírlemezt elsősorban könyvkötészeti célra értékesítették, de az ún. collare, azaz a papi öltözék gallérjához is felhasználták.

01 A könyvkötőktől vásárolt nyíradékért mázsánként (56 kg) 1814—25— ben 2 forintot fizettek, s az egri könyvkötők a vékonyabb kartonlemezt 5 forintért vásárolták meg Apátfalván.

52 Tudnivaló ui., hogy a papírmalmok készítményei közül a papírlemez termelési és értékesítési mértékegysége a libra (font — 56 dkg) volt. Kísérletet tettem, hogy a kartonkészítés gazdaságosságát megállapíts sam. Erre azonban csak az első évben (1813—14) nyílik lehetőség, mivel. 70