Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Kovács Béla: Flagelláns körmenetek az egri egyházmegyében a XVIII—XIX. században • 47

tartson vizsgálatot és derítse fel, hogy az egyházmegye területén hol gyakorolják ezt szokást.

40 ^ Az érsek 1813. június 14-én kelt körrendeletében jelentést kért az alesperesektől. A beérkezett válaszokból kitűnik, hogy az érsek a következő kérdésekre várta a jelentést: Szokásban van-e a plébánia területén a flageilálás? Mely napokon és mely órában végezték ezt? Milyen neműek flagellálták magukat? Milyen ruhát viseltek a flagellánsok? Az alesperesi jelentések nyomán az alábbi helyzetkép rajzolódik ki. A felsőpatai kerület, a nagykállói és a nyíregyházi kerület nem küldött be jelentést, a felsőhevesi, a tiszai, a kisvárdai és a szendrői kerületekben nem ismerték a szokást.

41 A nagykállói alesperesi kerületből nem érkezett ugyan jelentés, de a szabolcsi főesperes az érseki körrendeletre részletesen leírta a kerületéhez tartozó Máriapócson lezajlott eseményeket. Eszerint 1812. szeptember 7-én este 9 óra felé férfiak és nők vegyesen, fejüket ruhájukkal eltakarva flagelilálták magukat, majd éjjel a templomban aludtak. A vezeklők legnagyobb része Polgár községből jött a búcsúra.

42 A miskolci alesperes jelentése szerint a kerületben valaha néhány plébánián szokásban volt a flageilálás, de a plébánosok tilalma miatt niár elhagyták. A kerület hívei Bélapátfalvára, Egerszalókra, Kacsra, Mátraverebélybe és Máriapócsra járnak búcsúba; ezeken a helyeken a búcsúsok flagellálni szokták magukat.

43 Az alsóhevesi alesperesi kerületben a Boconádhoz tartozó Fogacs pusztán a búcsú napjának, Nepomuki Szent János ünnepének (május 16.) vigiliáján, az Erdőtelekhez tartozó Hányi pusztán Szent Anna ünnepének (június 26.) vigiliáján volt szokásban a flageilálás. Ezek ellen a plébánosok nem tudnak kellő eréllyel fellépni. Különösen a Hányi pusztai búcsún vesznek sokan részt; a rend fenntartására a plébános még karhatalmat is kért 18

13. június'26-ra.

44 A középhevesi alesperesi kerület plébániái közül csak Feldebrőn volt szokásban a flageilálás. Nagyboldogasszomy (augusztus 15.) vigiliáján este 10 óra körül mindkét nembeli flagelláms nagy számban szokott összegyűlni a temetőben lévő kápolnánál, amely ezen az ünnepen tartotta búcsúját. A környező községekből is jönnek hívek, néha 5—6 ezer ember is. Ezek közül sok a vezeklő, akik vagy a saját, vagy külön e célra készült ruhában, égő gyertyákkal a kezükben mennek végig a falun a templomig, szent énekeket énekelve. A templomajtó előtt 5 Miatyánkot és 5 Üdvözlégyet és egy Hiszekegyet imádkoznak el, majd visszatérnek a kápolnához. Az ájtatosságnak ez a formája a faluban régi hagyomány.

45 Az alsópatai kerületben csak Gyöngyösön a Kálvária templomnál volt szokásban a flageilálás, mintegy 5 évvel ezelőtt, amikor is két-három férfi nagypéntek estéjién este 8—9 óra körül a saját ruhájában flagellálta magát. A plébános ezt akkor megtiltotta és azóta nem csinálják.

46 Az Eger környéki plébániák közül Egerhaktán és Egerszalókon volt szokásban a flagelláns körmenet. Egerbaktán nagypéntek este 9 óra felé a templom melletti keresztnél gyűltek össze a mindkét nembeli hívek, egy rövid ideig imádkoztak, majd fejüket eltakarva és magukat korbácsolva lassú léptekkel haladtak a falu egyik utcáján a falu végén álló kereszthez. Itt ismét imádkoztak, majd visszatértek a templom melletti kereszthez/'

7 51