Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5
:Erre az esetre Heves megye úgy rendelkezett, hogy ha hatalmaskodási -perben az alispán, adósságperben a nem hódolt szolgabíró (minus tributarius Judlium) saját ítéletének végrehajtására a török félemé miatt a helyszínen nem mer megjelenni, akkor a megye az ítélet végrehajtására •egy hódolt esküdtet delegáljon. De a hódolt szolgabíró (dedititius, tributarius Judlium) természetesen végrehajtja a saját bírói székén hozott ítéletet. 47 A hódoltságba való behatolás másik, közvetett módja a levélbeli paTancsküldés, vagy a füléki megyeszékhelyre való beidézés, mely egyben járasd székhely, sőt ritkán úriszéktartás színhelye is. Ha a füléki várőrség létszámába tartozó kóborló katonát rabláson kapták és elfogták, ezt is Fülekre kísérték, mert itt székelt az a hadbíróság, melynek magistratusa a füléki várkapitány volt. Az alispán, vagy szolgabíró a megyeszékhelyen állítja ki az idézést, ezt a keresetlevéllel együtt a távol lakó birtokos nemeshez egyik, Fülekre behívott jobbágya útján juttatja el. régi szokás szerint. A hivatalos levelek továbbításának módja pedig az volt, hogy pl. a Fülek—Gyöngyös—Szolnok—Mezőtúr útvonalon, a posta út mentében fekvő falvak bírái „a falu hírmondó lovára" ültetett levélhordó lovasküldöncök'kel faluról falura stafétaszerűen továbbították a hatóságok hivatalos leveleit, kurrenseit. Az Eger—Gyöngyös, Gyöngyös—Szolnok közötti postajáratot a török hatóságok saját érdekükben tartották fönn. 1658-ban Húszain aga goromba körlevélben szólítja fel e postajárat mentén levő falvak bíráit és polgárait, hogy amikor a gyöngyösiek Szolnokba a basa úrhoe postát küldenék, útjukba alájuk késedelem nélkül mindig lovat adjanak, különben karóban száradnak.'""' A járási tisztek fuvarozására, a küldöncszolgálatra, a magyar és török hatóságok hivatalos leveleinek és parancsainak, portyázókról szóló híreknek továbbítására a lófogattal rendelkező gazdákat a falu bírája jelölte ki egy-egy hétre, vagy a hét egyes napjaira elosztva. Ez volt a fogatosok „helellő" szolgálata. A fogattal nem rendelkező zsellérek a bíró vagy esküdt polgár rendelkezése alatt álló „hírmondó lovon" teljesítették a heteliő, levélhordozó és küldöncszolgálatot. 1662-ben az erdőkövesdiek azért nem tudtak bejönni Fülekre tanúkihallgatásra, mert „most a török urunk Egerben hat gazdát elfogott közülünk az falu adósságáért. Kettőt elbocsátott avégre, hogy tíz esztendőkre való bírák és minden külön kenyeres gazda 100 tallér bírság alatt minden haladék nélkül bemenjenek . . . Ádám Palkót Sírokba falu adósságért megfogták s kijővén, azmit hitére az töröknek fogadott, hogy ha akkorra az emberek bé nem mennek, maga megyén helire, azminthogy eljővén az ideje, ma.ga bement. Az falu hírmondó lovát elvitte hatalmasul Sírokba. Kis Gyurka és Gál András mondotta neki, hogy el ne vidd az falu hírmondó lovát, mert ha hírtelen hírt kell vinni, min viszik, ha elviszed. Semmi közöd nincsen ahhoz a lóhoz, mert azt csak a szegény zsellérek vitték, két embernek napja lévén. . . Midőn Ádám Pál el akarta vinni az falu lovát, nemes Pálfy György ezen tanúhoz mint akkori polgárhoz ment, mondván néki: Polgár, tiltsad Ádám Pált, el ne vigye az falu lovát. El is ment az tanú s eltiltotta. De Ádám Pál azt mondta: csak elviszi s kiáltott Pálfynak: jöjj el, csonka ördöghitű, vedd el magad az lovat tülem''. Kölcsönös mocskolódás. majd verekedés követ.28
