Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

összegeket követelt, kétszer, háromszor is egy évben. Az újonnan rendszeresített terményadó szállítása a távoli falvakból és hegyes tájakról az Itteni vasalatlan szekereken igen nehéz. A fogyasztási adót az elszegényedett falvak nem képesek fizetni. A mágnások és birtokos nemesekre azért nem lehet kivetni a felére redukált rendkívüli hadisegélyt, mert ezek nem ;a megye területén, hanem Erdélyben, a Felvidéken, Tiszántúlon, Dunántúlon laknak, legtöbben a királyi végvárakban katonai szolgálatot teljesítenek. A megye hegyes tájrésze terméketlen, az itteni lakosság saját gabonaszükségletét kénytelen az Alföldről beszerezni, de a szállítást ilyen ^esetben is akadályozza a török.

29 Egerszalókon 1677-ben az ónodi és szendrői magyar hajdúk azért nem mernek élemiszereket rekvirálni, „mivelhogy az egri Kara Ibrahim lévén az urok és másképpen is a vár töviben lévén, nem mernek megkárosodásokra járni".

30 Amikor 1676 táján a kuruc fegyveresek élelmiszert rekvirálva járták a megyét, válaszul Strassoldo generális német zsoldosokat küld a kurucokkal szimpatizáló falvak, többek közt Poroszló nyakára: „1676 őszei Strasoldo generális uram csata alkalmatosságával rajok küldvén az hadakat, házokat félverték, ládáikat felrontották, az emberekrül, férfiakrul, ifjakrul, asszonyokrul, leányokrul, szüzekrül minden ruhájokat levonták és mezítelen hadták. Immár az falu lakossi az utcán fel s alá mezítelen járván, síttanak, ríttanak . . ."'

il A kurucok főleg a Mátrától délre fekvő megyerészen működtek. Ezért a királynak hódoló nemesi vármegye csak a Mátrától északra, a 'felsőpártiak szomszédságában tudott biztonságosan működni. Nem lehetett tovább tilalmazni a fegyveres karhatalom alkalmazását. 1675-ben a megyei közgyűlés elrendelte, hogy ha a szolgabíró az adóhátralék behajtására kénytelen katonai karhatalmat igénybe venni, akkor a Mátrától északra fekvő megyerészen minden hátralékosra 12 Ft végrehajtási bírságot vethet ki, a Mátrától délre kétszer annyit.

32 A hódoltság utolsó éveiben, a felszabadító háborúik idején a szolgabíró csak fegyveresek kíséretében merészel megjelenni járásának falvaiban, melyeknek lakóit az egyre súlyosbodó kivetések végsőkig tönkretették. Ezért fegyveres nyargalókat fogad fel, a hátraléki bírságokból fizeti őket. S ha a nép a hegyekbe menekíti előlük marháit és adóba lefoglalható értékeit, az adószedő oda is utána küldi kémeit, fegyeveres szolgáit, •nyargalóit: „Nemzetes Balog Mihály uram szolgabíró lévén, járásában lévő restantiákat minden erejével és igyekezetével mesterkedett azon, hogy mennél jobban beszedhesse. Az szegény embereket megfogatván, tömlöczöztette. Katonákat is fogadott... Csohány Márton reáadta magát több társával együtt, hogy az Tárna mellé és Eger tartományára menvén, amint Balog Mihály uram akarta, embereket hoztanak volna, vagy marhát hajtottanak volna, de az török és kurucz sűrűn való járása miatt való felemére nézve nem mertének elmenni .. . A tanű jobbágyát is megfogadta kémnek: ha az őkegyelme járásábul marhákat Besztercze felé hajtanának, avagy az emberek arrafelé mennének, minden embertül — ha Balog Mihály uramnak megmondgya — 50—50 pénzt ígért őkegyelme .. . E tanút is kérte: kémlelje meg őköt: vannak-e az őkegyelme járásába, válók, majd reászorítja eőköt az restantiák végett. Arra azt felelte Bulyovszky viceispán uram: hadgyon békét nekiek, mert ez a föld nem olyan, mint más, iközel lévén Eger, az töröknek elárulhatná az szegény ember, magukon 2L