Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
szorosan együttműködött pártunkkal. Mi megteremtettük a politikai előfeltételeket, helyesen vittük a politika irányvonalát és minden adott esetben a viszonyoknak megfelelően vaskézzel nyúltunk bele a helyi reakcióba, ha provokációt próbált kicsikarni... Az iskolák államosításával az iskolakérdés nincs befejezve. Hátra van még az iskolák rendbehozatala. Az elvtársaknak ebből is ki kell venni a részüket"} 03 A megyei titkár helyesen értékelte az államosítási harc politikai jelentőségét. E küzdelemnek azonban nemcsak politikai, hanem felbecsülhetetlen köznevelési jelentősége is volt. Az államosítás alapvető feltétele volt a köznevelés korszerűsítésének, népünk, de különösen a falusi lakosság kulturális felemelkedésének. Kállai Gyula a Szabad Nép 1948. június 13-i számában megjelenő: „Legyen a népé az iskola is!" című írásában az államosítás köznevelési jelentőségét a következőkben összegezte: emeli az oktatás színvonalát, fontos akadályt hárít el a művelődési monopólium felszámolása elől; meggyorsítja az általános iskolák kiépítését; lehetővé teszi az iskolák rendbehozatalát, egységes, olcsó állami tankönyvek bevezetését, az iskoláknak képzett tanerőkkel való ellátását. Az államosítást követő egyik legsürgősebb teendő az egykori felekezeti iskolák rendbehozatala volt. Erre mindenek előtt a dolgozó nép mutatott jó példát. A Gazdasági Főtanács az államosítási törvény hatálybalépését követően azonnal intézkedett, s ennek nyomán soronkívül 10 millió forintot szavazott meg az iskolák rendbehozatalára. Ebből Heves megye Súlyán György megyei párttitkár közbenjárására 253 500 Ft-ot kapott meg. 104 Jelentőségében azonban még ezt is felülmúlta az a lelkes vállalkozás, amely a párt kezdeményezésére indult el. Az államosítások lezajlása után az MDP Központi Vezetősége Szervezési osztálya július 15-én körlevélben fordult valamennyi megyei és városi párttitkárhoz, amelyben felszólították őket a „Dolgozók az iskoláért" mozgalom megszervezésére. A Központi Vezetőség szerint: ,,Az iskolák államosítása után szükség van arra, hogy az iskolákat gyorsabban rendbehozzuk, a tanítás anyagi körülményeit megkönnyítsük, hogy a dolgozók, elsősorban a dolgozó parasztság érezze az államosítás előnyeit. Ennek érdekében széles körű társadalmi mozgalmat kell szervezni." A pártvezetés a mozgalommal politikai célokat is akart szolgálni. „Az iskola helyreállítására, berendezésére irányuló akció egyben szolgálja a munkás-paraszt szövetség megszilárdítását, a klerikális reakció visszaszorítását, pártunk népszerűsítését, elsősorban a dolgozó parasztság között, a Függetlenségi Front gondolatának erősítését, a tömegszervezetek mozgósítását, elsősorban az asszonyok és pedagógusok aktivizálását és megnyerését... Ez a mozgalom nem pártmozgalom, de természetesen pártunk irányítása alatt kell, hogy folyjon. A mozgalomban vegyenek részt a többi koalíciós pártok, tömeg szervezetek és a szakszervezetek, elsősorban az MNDSZ, az ifjúsági szervezetek, FÉKOSZ, UFOSZ, pedagógus szakszervezet" — olvashatjuk a körlevélben. 105 A mozgalom irányítására a Központi Vezetőség Szervezési Osztálya társadalmi bizottságok létrehozását javasolta. Ezeket a központ szerint megyei, járási, városi és községi szinten kell megszervezni. Tagjai a következők legyenek: a pártok, a tömegszervezetek, a szakszervezetek, a nevelők, az egyház, az értelmiség, a közigazgatás képviselői. A társadalmi bizottságok élére a megyei, a járási, a városi pártbizottságok tagjaiból,. 100
