Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)
TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87
A pártszervezetek előkészítették a különféle szervek és testületek államosítással foglalkozó üléseit. Felnémeten pártközi értekezletet szerveztek, 31 máshol pedig a pártokkal és a népi szervekkel együtt közös üléseket .tartottak (Adácson, Terpesen stb.). 32 A párt felvilágosító munkája során megyénkben is egyre többen értették meg az államosítás fontosságát és követelték azt. Ebben a küzdelemben a párt szövetségesei voltak a nevelők túlnyomó többsége, a pedagógus szakszervezet, a közigazgatás dolgozóinak zöme, a népi szervek tagságának túlnyomó többsége, a Nemzeti Parasztpárt tagjai majdnem teljes egészükben, az üzemek dolgozói és az alkalmazottak, a lakosság túlnyomó többsége. Az egyházi iskolák államosításáért folyó mozgalomban a párt hű szövetségese volt a megye nevelőinek és szakszervezeti csoportjainak többsége. A párt küzdelme szempontjából különös jelentősége volt a pedagógusok, elsősorban a felekezeti nevelők állásfoglalásának. Nemcsak abból a szempontból, hogy befolyást gyakoroltak a szülőkre, s általában a lakosságra, hanem azért is, mert a politikai összecsapásban a helyes oldalon való részvételük nagyot lendíthetett az államosítás ügyén. A nevelők többségének kiállása nem a véletlen műve volt. A párt és államvezetés az államosítás eszméjének felvetésekor határozottan leszögezte, hogy minden felekezeti tanítót alkalmazni fog. Ezen túlmenően nem egy alkalommal megvédte őket a felsőbb egyházi hatóságok üldözésétől. Mindez sietette a felekezeti tanítók elszakadását az egyházi reakciótól, s elősegítette, hogy szabadon, szívük szerint foglaljanak állást az államosítás mellett. Erről tanúskodnak tetteik, nyilatkozataik és leveleik. 33 A törvény meghozatala előtt a megye pedagógusainak döntő többsége, 1200 tanítóból 1140 foglalt állást az államosítás mellett. 3 * A korabeli hangulatjelentések számos harcos kiállású nevelőt név szerint is megemlítenek. A teljesség minden igénye nélkül említünk meg néhány nevet: Boconádon Molnár István tanító: ,,... az iskola államosítás harcos híve, a klerikális elnyomást nem veszi figyelembe'', 35 Kömlőn Jakab Albert tanító az államosítás mellett nyíltan fellépett. E miatt a „. .. pappal állandóan hadilábon áll", 36 Tiszaigaron Nagy Ferenc tanító beszédet mondott az államosítás sikere érdekében. 37 A viszneki iskolában Göblyös Erzsébet párttagjelölt tanítónő mindvégig az államosítás következetes harcosa volt. 38 A megye felekezeti nevelőinek haladást szolgáló állásfoglalása kialakításában felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a pedagógus szakszervezet megyei vezetése, valamint a járási szakszervezeti csoportok. A pedagógusok megyei szakszerevezete az államosítási csatákban országos viszonylatban is élenjárt. 1948. április 28-án a pedagógusok szakszervezete gyöngyösi járási csoportja a megyei szakszervezeti csoportok közül elsőként foglalkozott az államosítással. Ezen a napon a járás 27 községéből 250 nevelő jött el Gyöngyösre, ahol egyhangúlag követelték a felekezeti iskolák államosítását. Ezt követte a pétervásári, a hevesi és a hatvani járási csoportok állásfoglalása. A pétervásári csoport Sályi, János indítványára a következő táviratot küldte az egri érseknek: „Érsek Urunk! Hű fiai voltunk és maradunk egyházunknak, ezért tiltakozunk az ellen, hogy szabad véleménynyilvánításunk és állásfoglalásunk miatt bennünket kiközösítéssel fenyegessen. Hűségünkért ezt nem 93
