Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

iskola megteremtésének. Harcias cikkeivel is szolgálta az új szellemű köznevelés ügyét. A párt követelte, hogy a középiskolákban, egyetemeken és főiskolákon biztosítani kell a munkás és paraszt származású tanulók, illetve hallgatók megfelelő arányszámát. E célkitűzés megvalósítására indult el 1946 nyarán a népi kollégiumi mozgalom.

9 Az MKP III. kongresszusa 1948 szeptemberében a már elindított népi kollégiumi mozgalom hathatós társadalmi és állami támogatását sürgette.

10 A népi kollégiumok megszervezésére megyénkben is jelentős méretű tömegmozgalom indult, amelyet a kommunista párt is támogatott. Az MKP egri, gyöngyösi és hatvani titkárai a kollégiumok fejlesztését állandóan szemmeltartották.

11 Például a gyöngyösi képviselő testület 1947. december 1-i rendkívüli ülésén az MKP városi titkársága kérésére a helyi népi kollégium részére korábban megszavazott ötezer forint támogatást tízezer forintra emelték fel.

1- A népi kollégiumok lakóival haladó szellemű nevelőtanáraik megismertették a párt ideológiáját, a marxizmus—leninizmus alaptételeit.

a Az iskolai oktatás és nevelés demokratizálására irányuló törekvéseket a reakciós erők, elsősorban a katolikus egyház reakciós köreivel vívott harc útján lehetett végrehajtani. Az egyház reakciós körei, s támogatói Heves megyében főleg az általános iskola megteremtése ellen hadakoztak. Az 1946 július elején tartott gyöngyösi pedagógus gyűlésen az egyházmegyei tanfelügyelő ezeket mondta az általános iskoláról: „A maga részéről nem sok jót néz ki a jövendőből." Hasonlóan nyilatkozott Hatvanban is.

14 Amikor 19474)en az állani által kiadott új, korszerű tankönyvek megjelentek a katolikus egyház reakciós körei széles körű ellenakciót fejtettek ki bevezetésük ellen, s egyes községi plébánosok megtiltották az új könyvek bevezetését.

15 A párt törekvései az iskolai élet demokratizálására, jelentős hatást gyakoroltak a nevelők világszemléletére. A megye pedagógusai egyre jobban magukénak érezték a kialakuló új társadalmi rendet. Természetesen ez a folyamat nem volt gyors, de feltétlenül felfelé ívelő volt. Egy 1946. február 13-án kelt jelentésben még ezeket olvashatjuk: „A tanítók általában véve pártonkívüliek és a párt politikájával nem igen foglalkoznak."

K 1947 végén a jelentések szerint a nevelők sokasága már helyesen látott, s egyetértett a kommunisták politikájának fő vonásaival. Beszélgetés közben elmondták, hogy ezen keresztül látják biztosítottnak gazdasági és kulturális jelemelkedésüket."

17 A közoktatás demokratizálásáért folytatott hároméves küzdelem jelentős eredményeket hozott. Az iskolai életben végbement változások már túllépték a polgári demokratikus átalakulás kereteit. Az általános iskola megteremtése, a népi kollégiumok létrehozása stb. már a szocialista fejlődést előlegezték. Azonban az iskolák fenntartók szerinti megoszlásán nem változtatott. A kizsákmányoló osztályok iskolázási monopóliumán igaz, a népi kollégiumok felállítása rést ütött, de azt meg nem szüntette. Ugyanakkor az iskolai oktatás szelleme sem tartott lépést a politikai és a gazdasági élet nagyarányú változásaival. 1948-ban már tovább kellett lépni. A megvalósuló proletárdiktatúra érdeke megkövetelte, hogy az iskola jellege, a tanulók szociális összetétele, az oktatás szelleme határozottan tükrözzék, egyszersmind segítsék a politikai és gazdasági életben végbemenő változásokat.

18 »fl