Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

zásit adott az alispánnak, hogy egy szolgabíróval és esküdtjével bejárja, végigcirkálja a megyét, a falvak lakóitól, elöljáróitól vett tanúvallomások <és értesülések alapján a gonosztevőket elfogja, s ha ezek nemesrendűek, a vármegye törvényszéke elé állítsa, ha jobbágyok, a helyszínen megítélik ós esetleg rögtön fel is aksztassa. Ilyen esetben az alispán látta el az akasztató ispán teendőit.

4 Az alispániból, szolgabírókból és járási esküdtekből álló megyei tisztikar, illetve törvénylátó testület a XVII. század közepén két újabb hivatalos személlyel egészült ki: a helyettes alispánnal és tiszti ügyésszel. Borsod megye nemesi közönsége 1631^ben azért választott helyettes alispánt, mert ha a rendes alispán követett el hatalmaskodást, akkor az ellene indult bírságos pert sajátmaga nem ítélhette meg.

5 Zemplén megye 1668-ban választott az alispán mellé helyettest.

6 Heves megyében 1653-ban' már működött a helyettes alispán. A tiszti ügyész szolgálataira a megyei törvényszéken a bűntettek megítélése során volt szükség. Itt a vádat képviviselő felperes tisztét a XVII. század elejéig az alispán mint magisztrátus látta el. A XVII. század közepén azonban tetemesen kibővült az alispán közigazgatási feladatköre, ezért tehermentesítése céljából a büntető törvényszékre külön magistratust. tiszti ügyészt választottak. Heves megyében az 1660^as évektől kezdve ügyvédek, advocatusok látták el a büntető törvényszék előtt a vármegye alispánjának és egyben magisitrátusának képviseletét. Közigazgatási feladatokkal a nemesi vármegye Mohács előtt ritkán foglalkozott. De Mohács után számos politikai, katonai, gazdasági, adóügyi, nemességigazolási és közigazgatási feladat hárult rá. Ezeket a közgyűlésen intézte el, melyen minden megyebeli nemes megjelenhetett, elnöke pedig a főispán vagy alispán volt. A vármegye a közgyűlésen gyakorolta jogszabályalkotó jogát, itt választotta az országgyűlésre küldött követeit, itt adott számukra utasítást. A kormányhatóságoktól a megye közgyűléséhez érkezett rendeleteket itt olvasták fel, s végrehajtásuk iránt intézkedtek. A közgyűlés választotta a megye tisztviselőit, vagyis az alispánt, a négy járási szolgabírót, mindegyik mellé segítőtársul egy vagy több esküdtet. (A főispánt viszont az uralkodó nevezte ki, az örökös főispánságot is az uralkodó adományozta egyes főrangú családoknak, egyházi és világi fő tisztségek viselőinek.) A közgyűlés a választott tiszteket feleskette, felmentette, hivatalos teendők elvégzésére kiküldte, fizetésüket, napidíjukat megállapította. A megyei szükségletek fedezésére háziadót, taksát vetett ki, részt vett az állami adó kivetésében és behajtásában. Elszámoltatta a tiszteket az általuk beszedett, vagy kezelt közpénzekről. Limitálta, szabályozta a kézművesipari termékek árát stb. Kihirdette a megye területére beköltöző, vagy újonnan megnemesített egyének nemeslevelét. Ezzel az aktussal ezek is tagjai lettek a megyei nemesség egyetemiének, univerzitásának. Joghatósága kiterjedt a területén élő nemesekre is, bár ezek nem lehettek tagjai az univerzitásinak. A vármegyei önkormányzatot elsősorban a járási szolgabírák személyesítették meg. A közigazgatás helyi feladatait és a közgyűlés által meghatározott teendőket nagyobbrészt ők hajtották végre, esküdtjeik közreműködésével, ök érintkeztek közvetlenül a járásukhoz tartozó falvak -elöljáróságával, népévél.

7 0