Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Soós Imre: A hódolt szolgabíró és hódolt esküdt Heves megyében a XVII században. • 5

zásit adott az alispánnak, hogy egy szolgabíróval és esküdtjével bejárja, végigcirkálja a megyét, a falvak lakóitól, elöljáróitól vett tanúvallomások <és értesülések alapján a gonosztevőket elfogja, s ha ezek nemesrendűek, a vármegye törvényszéke elé állítsa, ha jobbágyok, a helyszínen megítélik ós esetleg rögtön fel is aksztassa. Ilyen esetben az alispán látta el az akasztató ispán teendőit. 4 Az alispániból, szolgabírókból és járási esküdtekből álló megyei tiszti­kar, illetve törvénylátó testület a XVII. század közepén két újabb hivata­los személlyel egészült ki: a helyettes alispánnal és tiszti ügyésszel. Bor­sod megye nemesi közönsége 1631^ben azért választott helyettes alispánt, mert ha a rendes alispán követett el hatalmaskodást, akkor az ellene in­dult bírságos pert sajátmaga nem ítélhette meg. 5 Zemplén megye 1668-ban választott az alispán mellé helyettest. 6 Heves megyében 1653-ban' már működött a helyettes alispán. A tiszti ügyész szolgálataira a megyei tör­vényszéken a bűntettek megítélése során volt szükség. Itt a vádat képvi­viselő felperes tisztét a XVII. század elejéig az alispán mint magisztrátus látta el. A XVII. század közepén azonban tetemesen kibővült az alispán közigazgatási feladatköre, ezért tehermentesítése céljából a büntető tör­vényszékre külön magistratust. tiszti ügyészt választottak. Heves megyé­ben az 1660^as évektől kezdve ügyvédek, advocatusok látták el a büntető törvényszék előtt a vármegye alispánjának és egyben magisitrátusának képviseletét. Közigazgatási feladatokkal a nemesi vármegye Mohács előtt ritkán foglalkozott. De Mohács után számos politikai, katonai, gazdasági, adó­ügyi, nemességigazolási és közigazgatási feladat hárult rá. Ezeket a köz­gyűlésen intézte el, melyen minden megyebeli nemes megjelenhetett, el­nöke pedig a főispán vagy alispán volt. A vármegye a közgyűlésen gya­korolta jogszabályalkotó jogát, itt választotta az országgyűlésre küldött követeit, itt adott számukra utasítást. A kormányhatóságoktól a megye közgyűléséhez érkezett rendeleteket itt olvasták fel, s végrehajtásuk iránt intézkedtek. A közgyűlés választotta a megye tisztviselőit, vagyis az alis­pánt, a négy járási szolgabírót, mindegyik mellé segítőtársul egy vagy több esküdtet. (A főispánt viszont az uralkodó nevezte ki, az örökös fő­ispánságot is az uralkodó adományozta egyes főrangú családoknak, egy­házi és világi fő tisztségek viselőinek.) A közgyűlés a választott tiszteket feleskette, felmentette, hivatalos teendők elvégzésére kiküldte, fizetésü­ket, napidíjukat megállapította. A megyei szükségletek fedezésére házi­adót, taksát vetett ki, részt vett az állami adó kivetésében és behajtásában. Elszámoltatta a tiszteket az általuk beszedett, vagy kezelt közpénzekről. Limitálta, szabályozta a kézművesipari termékek árát stb. Kihirdette a megye területére beköltöző, vagy újonnan megnemesített egyének nemes­levelét. Ezzel az aktussal ezek is tagjai lettek a megyei nemesség egyete­miének, univerzitásának. Joghatósága kiterjedt a területén élő nemesekre is, bár ezek nem lehettek tagjai az univerzitásinak. A vármegyei önkormányzatot elsősorban a járási szolgabírák szemé­lyesítették meg. A közigazgatás helyi feladatait és a közgyűlés által meg­határozott teendőket nagyobbrészt ők hajtották végre, esküdtjeik közre­működésével, ök érintkeztek közvetlenül a járásukhoz tartozó falvak -elöljáróságával, népévél. 7 0

Next

/
Thumbnails
Contents