Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15

Ha a fenti települések térbeli elhelyezkedését vizsgáljuk, akkor egyrészt a megye legfontosabb középkori úthálózatát rajzolhatjuk meg, másrészt a középkori kereskedelemben oly fontos piackörzetek helyét jelölhetjük ki. A vámok és révek, vagy a vásáros helyek egymástól való távolságát a középkorban általában nem szabályozták. Werbőczy Hármaskönyve, amely a középkori jogszokásokat összefoglalja, azt írja, hogy a vámokat és réveket általában egymástól 1 mérföld (kb. 8,5 km) távolságra lehet felállítani. A heti és országos vásárokat is lehet egymástól ilyen távolságokra tartani, sőt ennél közelebb is, csak ezeket ne egyidőben tartsák meg.

1 A középkori utak nyomvonalára a legjobb támpontokat a vámhelyek adják, mert ezek helyéből következtetni lehet az utak irányára. A vámhelyeket általában ott állították fel, ahol már korábban is út vezetett, vagy az út kisebb-nagyobb folyóvíz hídján haladt keresztül. Ez a tény egyrészt kényszerítőleg hatott az utazó kereskedőkre, másrészt a vámok kijátszása során új utak kialakulásához is vezetett. A megye egyik legfontosabb középkori útját a vámjoggal és vásártartással rendelkező községek láncolata pontosan kirajzolja. A Budáról vezető főútvonal Hatvant érintette először, majd Csány és Vámosgyörk érintésével Adácson és Nagyúton keresztül a kompolti vámhelyen át Makiárra, majd Egerbe ért. Innen az Eger patak völgyében haladt és Szarvaskőn keresztül tartott a bányavárosok felé. (A dőlt betűkkel szedett községek mindegyike vámmal vagy vásártartási joggal rendelkező község. Nagyút neve a mai napig is megőrizte e fontos útvonal emlékét.) Hatvanból Gyöngyös, Visonta, Kompolt és Makíár érintésével is el lehetett jutni Egerbe, de megvolt a Mátra lábánál húzódó Gyöngyös—Kisnána—Verpelét—Eger út is. A Tárna völgyében a Kompoltról induló út a debrői vár alatt Verpelétre, innen Sírokon és Nagybereken keresztül Pétervásárán át vezetett Gömör felé. Pétervásárától Ny felé Dorogháza és Tar érintésével a Zagyva völgyén lefelé haladva Pásztót, majd Apcot érintve haladt az út Hatvanig, illetve innen tovább Budáig. A megye déli részének úthálózatát elsősorban a Tisza folyása, a folyón lévő révek helyei és az árterület miatt mocsaras részek természetföldrajzi tényezője határozták meg. A Debrecen vagy Karcag felől érkezők az örvényt illetve a poroszlói réven átkelve Mezőtárkány érintésével Miskolc felé, vagy Makiáron át Egerbe utazhattak. Az abádi réven átkelők útja egy ideig a mocsaras részek miatt DNy felé vezetett, majd Kisköre és Kömlő érintésével juthattak el Mezőtárkányba, illetve innen a már említett útvonalakon haladhattak tovább. A taksonyi, burai, vagy sajfoki réven átkelők Vezekényen keresztül Hevesre juthattak, ahonnan Kompolt illetve Mezőtárkány irányába folytathatták útjukat. A fentiekből kitűnik, hogy jelenlegi úthálózatunk egy része szinte a mai napig a középkori nyomvonalakat tükrözi. Ha a vásártartási joggal rendelkező, vagy a mezővárosi jogállású községek egymástól való távolságát vesszük figyelembe, megállapíthatjuk, 2 b