Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 1. (Eger, 1973)

Kovács Béla: Középkori vámok és vásáros helyek Heves megyében • 15

A vásár a Forum, Theatrum vagy Pyaach utca névvel jelölt hely volt, amelyet a jelenlegi Dobó István térre és szűkebb környékére tehe­tünk. 17 A káptalan Álmagyar birtokán 1362-ben engedélyezte I. Lajos király a pénteki hetivásár megtartását. 18 Az egri és az almagyari vásár közel­sége miatt a két földesúr érdekei ütköztek, ezért több alkalommal súlyos törvénysértésre is sor került. 1381-ben Gara Miklós nádor és Heves megye közgyűlése előtt a káp­talan megbízottja panaszt emelt, hogy három évvel ezelőtt Ukur István volt egri ispán felfegyverzett egri polgárokkal megtámadta az almagyari vásárt, az árusokat, a vevőket az egri vásárra kényszerítette, és ezáltal a káptalannak kárt okozott. A gyárszámú okleveles anyagból az derül ki, hogy ezek a túlkapások évtizedeken keresztül folytatódtak. 1423-ban Zsigmond király meghagyta az egri püspöknek, hogy az almagyari heti­vásár megtartását engedélyezze és az egri polgárokat tiltsa el a vásár megzavarásától. 19 1424-ben a király ismét figyelmeztette Rozgonyi Istvánt, az egri püspökség kormányzóját, illetve általa Sebestyén egri várnagyot, hogy tiltsa meg az egri polgároknak az almagyari hetivásárok megzava­rását. 20 Ügy tűnik azonban, hogy az egri püspök-földesúr az almagyari vásárok megtartását továbbra is akadályozta. 1447. március 26-án Budán kelt oklevél szerint az országnagyok hozzájárultak ahhoz, hogy a kápta­lan Almagyaron a Zsigmond által adományozott vásártartás jogával éljen. Feltehetően ennek hatására intézkedett 1447. május 28-i oklevelében Hé­dervári László egri püspök úgy, hogy Fülöp egri prépostnak és a kápta­lannak visszaadta az almagyari vásártartás jogát. 21 Ez a határozat közös megegyezésen születhetett, mert a káptalan ugyanezen a napon kelt okle­velében kijelentette, hogy eltekint a püspök emberei által a vásártartás ellen eddig elkövetett jogtalanságok megbüntetésétől. 22 Az ellentétek azonban csak rövid időre csendesedhették el. 1484-ben az egri káptalan 16 pontban terjesztette elő panaszát a püspöknek, amelyek szerint Fülöp, a püspökség javainak kezelője megsértette a káptalan földesúri jogát, mert az almagyari vásáron árult halak után vámot szedett, illetve a saját maga által megszabott áron vette át az árúkat. 23 A panasznak nem sok eredménye volt, mert 1484. szeptember 3-án I. Mátyás király előtt két egri kanonok tiltakozott az ellen, hogy a perbehívott Fülöp püspöki pro­vizor nem jelent meg a kitűzött tárgyaláson. 2 ' 1 GYÖNGYÖS Az Aba nemzetségbeli Csobánkák ősi birtokát I. Károly 1327-ben adományozta Szécsényi Tamás erdélyi vajdának. Az 1334-ben kiadott, majd 1335-ben megerősített királyi privilégium szerint a király Szécsényi Tamás kérésére Gyöngyös városát Buda város kiváltságjogaival ruházta íel. 2 ° Bár a kiváltságlevél nem tartalmazza tételesen a jogokat, minden bizonnyal joguk volt vásár tartására is. 1498-ban a gyöngyösi mészáros céh szabadalomlevelében a szerdai hetivásár napját említik. Mindenna­pos piacra is következtethetünk ebből az oklevélből. A hetivásár megtar­18

Next

/
Thumbnails
Contents